JÁNOS JELENÉSEKRŐL

14. fejezeta 144000 a Sionon

1 És látám, és ímé egy Bárány áll vala * Sion hegyén, és ő vele száznegyvennégy † ezeren, a kiknek homlokán írva vala az ő Atyjának neve. [u'r\xe9sz 5,6\u20139. J\xe1n. 1,29.'] ; [u'r\xe9sz 3,12.']

2 És hallék szózatot az égből, mint sok vizeknek zúgását * és mint nagy mennydörgésnek szavát; és hallám hárfásoknak szavát, a kik az ő hárfájokkal † hárfáznak vala; [u'r\xe9sz 1,15.'] ; [u'r\xe9sz 5,8.']

3 És énekelnek vala mintegy új * éneket a királyiszék előtt, és a négy † lelkes állat előtt és a Vének előtt; és senki meg nem tanulhatja vala azt az éneket, csak a száz ** negyvennégy ezer, a kik áron †† vétettek meg a földről. [u'r\xe9sz 5,9.'] ; [u'r\xe9sz 4,2\u20138.'] ; [u'vers 1.'] ; [u'1 P\xe9t. 1,18.19.']

4 Ezek azok, a kik asszonyokkal nem fertőztették meg magokat; mert szűzek. Ezek azok, a kik követik a Bárányt, valahová megy. Ezek * áron vétettek meg az emberek közül Istennek és a Báránynak zsengéiül. [u'vers 3. 1 P\xe9t. 1,18.19. 1 Kor. 6,20.']

5 És az ő szájokban nem találtatott álnokság; * mert az Istennek királyiszéke előtt feddhetetlenek. [u'Zsolt. 32,2. Sof. 3,13.']

Három angyal jön, de egyúttal intő üzenetet hoz

6 És láték más angyalt az ég közepén repülni, a kinél vala az örökkévaló evangyéliom, hogy a föld lakosainak hirdesse az evangyéliomot, és minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és népnek,

7 Ezt mondván nagy szóval: Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget: mert eljött az ő * ítéletének órája; és imádjátok azt, a ki teremtette † a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait. [u'r\xe9sz 15,4.'] ; [u'Csel. 14,15.']

8 És más angyal követé azt, mondván: Leomlott, leomlott * Babilon, † a nagy város! mert az ő paráznaságának haragborából ** adott inni minden pogány népnek. [u'\xc9sa. 21,9. Jer. 51,8.'] ; [u'r\xe9sz 16,19. 17,5. 18,2.'] ; [u'r\xe9sz 17,2.']

9 És harmadik angyal isköveté azokat, mondván nagy szóval: Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és * bélyegét felveszi vagy homlokára vagy kezére, [u'r\xe9sz 13,16.']

10 Az is iszik az Isten haragjának borából, a mely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába: és kínoztatik tűzzel és kénkővel a szent angyalok előtt és a Bárány előtt;

11 És az ő kínlódásuknak füstje * felmegy örökkön örökké; és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal, a kik imádják a fenevadat és annak képét, és ha valaki az ő nevének † bélyegét felveszi. [u'r\xe9sz 18,18. 19,3.'] ; [u'r\xe9sz 13,16.']

12 Itt van a * szenteknek békességes tűrése, itt a kik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! [u'r\xe9sz 13,10.']

13 És hallék az égből szózatot, a mely ezt mondja vala nékem: Írd meg: Boldogok a halottak, a kik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Lélek, mert * megnyugosznak az ő fáradságuktól, és az ő cselekedeteik † követik őket. [u'r\xe9sz 21,3.4.'] ; [u'r\xe9sz 22,12. 2 Thess. 1,6\u201310.']

Vidám aratás és rettenetes ősz

14 És látám, és ímé vala egy fehér felhő; és a felhőn üle valaki,hasonló az embernek Fiához, * a fején arany korona, és a kezében éles sarló. [u'r\xe9sz 1,13. J\xe1n. 7,13.']

15 És más angyal jöve ki a templomból, nagy szóval kiáltván annak, a ki a felhőn ül vala: Indítsd * a sarlódat és arass; mert a földnek aratni valója megszáradt. [u'J\xf3el. 3,13. M\xe1t. 13,39.']

16 Bocsátá azért, a ki a felhőn ül vala az ő sarlóját a földre; és learattaték a föld.

17 És más angyal jöve ki a mennyben való templomból, s annál is éles sarló vala.

18 Más angyal is jöve ki az oltártól, a kinek hatalma vala a tűzön, és kiálta nagy szóval annak, a kinél vala az éles sarló, ezt mondván: Bocsásd a te éles sarlódat, és szedd meg a föld szőleinek gerézdeit; mert megértek annak szőlei. * [u'J\xf3el. 3,13.']

19 Bocsátá azért az angyal az ő éles sarlóját a földre, és a földnek szőleit megszedé, és veté az Isten haragjának nagy * borsajtójába. [u'r\xe9sz 19,15. \xc9sa. 63,3.']

20 És megtaposták a borsajtót a városon kívül, és vér jöve ki a borsajtóból a lovak zablájáig, ezer hatszáz futamatnyira.