JÁNOS JELENÉSEKRŐL

12. fejezetA napba öltözött asszony és a sárkány. Mihály harcza a sárkánnyal

1 És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, a ki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona;

2 A ki terhes vala, és akarván szűlni, kiált vala, és kínlódik vala a szűlésben. * [u'Mik. 4,10.']

3 Láttaték más jel is az égben, és ímé valaegy nagy veres sárkány, a kinek hét feje vala és tíz szarva, és az ő fejeiben hét korona; * [u'D\xe1n. 7,7.']

4 És a farka utána vonszá az ég csillagainak harmadrészét, és a * földre veté azokat; és álla az a sárkány a szűlő asszony † elé, hogy mikor szűl, annak fiát megegye. [u'D\xe1n. 8,10.'] ; [u'vers 1.2.']

5 És szűle fiú-magzatot, a ki * vasvesszővel legeltet minden nemzetet; és ragadtaték annak fia Istenhez és az ő királyiszékéhez. [u'r\xe9sz 2,27. 19,15. Zsolt. 2,9.']

6 Az asszony pedig elfuta a pusztába, hol Istentől készített helye van, hogy ott táplálják őt ezer * kétszáz hatvan napig. [u'r\xe9sz 11,3.']

7 És lőn az égben viaskodás: Mihály és * az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánynyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai; [u'D\xe1n. 10,13.21.']

8 De nem vehetének diadalmat, és az ő helyök sem találtaték többé a mennyben.

9 És vetteték a nagy sárkány, * ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai iső vele levettetének. [u'r\xe9sz 20,2. 1 M\xf3z. 3,1.4.15.']

10 És hallék nagy szózatot az égben, a mely ezt mondja vala: Most lett meg az idvesség * és az erő, és a mi Istenünknek országa, és † az ő Krisztusának hatalma; mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, ki vádolja vala őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt. [u'r\xe9sz 7,10. 19,1.'] ; [u'r\xe9sz 11,15. 12,10. 19,6.']

11 És ők legyőzték * azt a Bárány véréért, és az ő bizonyságtételöknek beszédéért; és az ő életöket nem kímélték mind halálig. [u'R\xf3m. 8,33.34.37. 16,20.']

12 Annakokáért örüljetek egek és a kik lakoztok azokban. Jaj * a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint a ki tudja, hogy kevés ideje van. [u'Zsolt. 96,11. \xc9sa. 49,13. r\xe9sz 8,13. 9,2\u201312. 11,14.']

13 Mikor azért látta a sárkány, * hogy ő levettetett a földre, kergetni kezdé az asszonyt, † a ki a fiút szűlte. [u'vers 9.'] ; [u'vers 1.2.5.']

14 De adaték az asszonynak * két nagy sasszárny, hogy a kígyó † elől elrepüljön a pusztába az ** ő helyére, hogy tápláltassék ott ideig, időkig, és †† az időnek feléig. [u'vers 1.2.5.13.'] ; [u'vers 3.'] ; [u'vers. 6.'] ; [u'D\xe1n. 12,7.']

15 És bocsáta a kígyó az ő szájából az asszony után vizet, mint egy folyó vizet, hogy azt a folyóvízzel elragadtassa.

16 De segítségül lőn a föld az asszonynak, és megnyitá a föld az ő száját, és elnyelé a folyóvizet, a melyet a sárkány az ő szájából bocsátott.

17 Megharagvék azért a sárkány az asszonyra, és elméne, hogy hadakozzék egyebekkel az ő magvából valókkal, az Isten parancsolatainak megőrzőivel, és a kiknél vala a Jézus Krisztus bizonyságtétele; * [u'r\xe9sz 19,10. 1 J\xe1n. 5,10.']

18 És álla a tengernek fövenyére.