ZSOLTÁROK KÖNYVE

132. fejezetIsten igéreteire hivatkozó könyörgés Dávid házáért

1 Grádicsok éneke.Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;

2 A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:

3 Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;

4 Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;

5 Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób * Istenének hajlékot! [u'1 Kr\xf3n. 28,2.3. 29,3.']

6 Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:

7 Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk * le lábainak zsámolyához! [u'Zsolt. 99,5.']

8 Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te * és a te hatalmadnak ládája! [u'4 M\xf3z. 10,35.']

9 Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!

10 Dávidért, * a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől! [u'1 Kir. 11,12. 2 Kir. 19,34.']

11 Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod * gyümölcsét ültetem székedbe; [u'2 S\xe1m. 7,12\u201316.']

12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.

13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt * szerette meg magának lakhelyül: [u'1 Kr\xf3n. 21,26. 22,1.2.']

14 Ez lesz * nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem; [u'1 Kir. 6,12.13. 9,3.']

15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;

16 Papjait * meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei. [u'2 Kr\xf3n. 6,41.']

17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket * szerzek az én felkentemnek. [u'vers 11.12. 1 Kir. 11,36.']

18 Ellenségeire * szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog. [u'Zsolt. 18,38\u201343. 21,4.6.']