ZSOLTÁROK KÖNYVE

112. fejezetAz istenfélők és könyörületes szívűek boldogsága

1 Dicsérjétek az Urat.Boldog * az ember, a ki féli az Urat, ésaz ő parancsolataiban igen gyönyörködik. [u'Zsolt. 1,1\u20133.']

2 Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.

3 Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.

4 Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a kiirgalmas, kegyelmes és igaz.

5 Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.

6 Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.

7 Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.

8 Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.

9 Osztogat, * adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel. [u'2 Kor. 9,8.9.']

10 Látja ezta gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.