ZSOLTÁROK KÖNYVE

105. fejezetIsten dicsérete Izráellel való jótéteményeiért

1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az * ő cselekedeteit! [u'Zsolt. 47,2\u20134. 1 Kr\xf3n. 16,8\u201310.']

2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.

3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, * a kik keresik az Urat. [u'Zsolt. 33,1.2. 89,17.']

4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az * ő orczáját szüntelen. [u'Zsolt. 27,8.9.']

5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket * cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről. [u'Zsolt. 78,3\u20136. 13\u201327.']

6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő * választottának fiai! [u'Malak. 1,2.3.']

7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihataz ő ítélete.

8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;

9 A melyet kötött * Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről. [u'1 M\xf3z. 17,2. 26,3.']

10 És odaállatta * azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül, [u'1 M\xf3z. 28,13\u201315.']

11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, * sors szerint való örökségetekül. [u'1 M\xf3z. 13,15.']

12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,

13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik * országból a másik néphez: [u'1 M\xf3z. 12,13. 20,26.']

14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített * miattok, mondván: [u'1 M\xf3z. 20,3.7. 1 Kr\xf3n. 16,22.']

15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!

16 Mikor éhséget * idéze elő a földön; ésa kenyérnek minden botját eltöré, [u'1 M\xf3z. 42,2.']

17 Elküldött előttük * egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el; [u'1 M\xf3z. 27,28. 39,20. 45,7.']

18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,

19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.

20 Elküldött a király * és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt; [u'1 M\xf3z. 41,14.']

21 Úrrá * tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán; [u'1 M\xf3z. 41,40.']

22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.

23 És beméne Izráel * Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék. [u'1 M\xf3z. 46,6.']

24 És igen * megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál. [u'2 M\xf3z. 1,7\u201310.']

25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és * álnokul cselekedjenek az ő szolgáival. [u'2 M\xf3z. 1,10.16.']

26 Elküldte * Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala. [u'2 M\xf3z. 3,10.']

27 Elvégezék * azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén. [u'2 M\xf3z. 7,9.']

28 Sötétséget bocsátott * és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek. [u'2 M\xf3z. 10,21\u201323.']

29 Vizeiket * vérré változtatá, és megölé az ő halaikat. [u'2 M\xf3z. 7,20.']

30 Földjük békáktól * hemzsege, méga királyuk termeiben is. [u'2 M\xf3z. 8,3.6.']

31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.

32 Adott nékik eső * gyanánt jégesőt, éslángoló tüzet a földjökre. [u'2 M\xf3z. 9,23.']

33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.

34 Szólt és támada * sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár. [u'2 M\xf3z. 10,13.']

35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.

36 És megöle minden * elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét. [u'2 M\xf3z. 12,29.']

37 És kihozá őket ezüsttel és * arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges. [u'2 M\xf3z. 12,35.']

38 Örült * Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket. [u'2 M\xf3z. 12,31\u201333.']

39 Felhőt * terjeszte ki, hogy befedezze őket,és tüzet, hogy világítson éjjel. [u'2 M\xf3z. 13,21.']

40 Könyörgött és * fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket. [u'2 M\xf3z. 16,13.']

41 Megnyitotta a kősziklát és * víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon. [u'Zsolt. 78,15.']

42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn* Ábrahámnak, az ő szolgájának. [u'1 M\xf3z. 15,14\u201316.']

43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és* az ő választottait vígassággal. [u'2 M\xf3z. 14,8.']

44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek * fáradságos szerzeményét. [u'5 M\xf3z. 6,10.11.']

45 Azért, hogy * megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat! [u'5 M\xf3z. 6,12.18.']