PÉLDABESZÉDEK

17. fejezetBölcseség és bolondság, különösen a beszédben

1 Jobb a száraz * falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van. [u'r\xe9sz 15,17.']

2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.

3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek * vizsgálója pedig az Úr. [u'Jer. 17,10.']

4 A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.

5 A ki megcsúfolja a szegényt, * gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnaknyomorúságában, büntetlen † nem lészen! [u'r\xe9sz 14,31.'] ; [u'r\xe9sz 24,17.18.']

6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.

7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.

8 Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.

9 Elfedezi a * vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is. [u'r\xe9sz 19,11.']

10 Foganatosb a dorgálás * az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is. [u'Zsolt. 141,5.']

11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.

12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.

13 A ki fizet gonoszt * a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától. [u'R\xf3m. 12,17.']

14 Minta ki árvizet szabadít el, olyana háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el * a versengést. [u'r\xe9sz 20,3.']

15 A ki igaznak mondja * a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő. [u'r\xe9sz 24,24. \xc9sa. 5,22.23.']

16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?

17 Minden időben szeret, a ki * igazbarát, és testvérül születik † a nyomorúság idejére. [u'r\xe9sz 18,24.'] ; [u'Luk. 10,36.37.']

18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.

19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.

20 Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.

21 A ki szül bolondot, szüliő magának * bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja. [u'vers 25.']

22 A vidám elme * jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat. [u'r\xe9sz 15,13.15.']

23 A kebelből kivettajándékot az istentelen elveszi, a törvény * útának elfordítására. [u'vers 15. 5 M\xf3z. 16,19.']

24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnaka földnek végéig.

25 Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, * és az ő szülőjének keserűsége. [u'vers 21. r\xe9sz 10,1. 15,20. 19,13.26.']

26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.

27 A ki megtartóztatja * beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú. [u'Jak. 1,19.']

28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek * ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek. [u'J\xf3b. 18,5.']