MIKEÁS KÖNYVE

1. fejezetJúda és Izráel mindkét királysága elpusztul a bálványozás miatt

1 Az Úr igéje, a mely lőn a moreseti Mikeáshoz, * Jótám, Akház és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében, a melyet látott Samária és Jeruzsálem felől. [u'Jer. 26,18.19.']

2 Halljátok meg minden népek, figyelmezz föld és annak teljessége. És az Úr Isten legyen bizonyság ellenetek; * az Úr az ő szent templomából! [u'H\xf3s. 5,5. 7,10.']

3 Mert ímé, kijő * az Úr az ő helyéről, és leszáll és lépdel a földnek magaslatain. [u'\xc9sa. 26,21.']

4 És szétmállanak alatta a hegyek, a völgyek * pedig szétszakadoznak, mint a viasz a tűz előtt, mint a meredekről leszakadó vizek. [u'Zsolt. 97,5.']

5 A Jákób vétkéért lészen mindez, és az Izráel házának bűnei miatt! Micsoda a Jákób vétke? Avagy nem Samária-é? És mik a Júda magaslatai? Avagy nem Jeruzsálem-é?

6 De olyanná teszem Samáriát, mint a mezőben való kőrakás, * szőlő-plánták helyévé;és lezúdítom a völgybe az ő köveit, és még fundamentomit is kimutatom. [u'H\xf3s. 9,6. 12,11.']

7 Faragott képei mind összetöretnek és minden ajándékát tűz égeti meg. Minden bálványait semmivé teszem; * mert paráznaság béréből gyűjtögette azokat, azért ismét paráznaság bérévé legyenek. [u'H\xf3s. 2,4. 8,6. 10,2.']

8 E miatt kesergek és jajgatok; ruhátalan és mezítelen járok. Üvöltök, mint a sakálok, és sikongok, mint a struczmadarak.

9 Mert halálosak az ő sebei. Bizony Júdáig * ér; népem kapujáig hatol, Jeruzsálemig. [u'2 Kir. 18,13.']

10 Gáthban hírül ne adjátok; * sírván ne sírjatok; Beth-le-Afrában porba heveredtem. [u'2 S\xe1m. 1,20.']

11 Költözzetek el, Safirnak lakója gyalázatos meztelenül! Nem vonult ki Saanán lakosa; Beth-Eselnek siralma nem enged tartózkodni.

12 Mert beteg lett Marótnak lakosa az őjavaimiatt; mert veszedelem szállt le az Úrtól Jeruzsálemnek kapujára.

13 Gyors paripához kösd a szekeret, Lákisnak lakója! * kia bűnnek kezdője valál a Sion leányánál. Bizony te benned találtatnak Izráel vétkei! [u'2 S\xe1m. 18,14. 19,8.']

14 Azért adj válólevelet Moreset-Gátnak! Akzib házai megcsalják Izráel királyait.

15 Még hozok én te néked örököst, Marésa lakosa; Adullámig hat el Izráel dicsősége!

16 Nyírd le, kopaszítsd meg magadat a te gyönyörűséges fiaidért! Szélesítsd meg kopaszságodat, mint a keselyű; mert rabságra vitettek el tőled!