JÓB KÖNYVE

12. fejezetJób harmadik védekezése: korholja barátainak felfuvalkodott bölcsességét és felülmúlja őket Isten korlátlan hatalmának rajzolásában

1 Felele erre Jób, és monda:

2 Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!

3 Nékem is van * annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket? [u'r\xe9sz 13,2.']

4 Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, * a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant! [u'P\xe9ld. 14,2.']

5 A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek * lábok roskadoz. [u'Zsolt. 38,17.']

6 A kóborlók sátrai * csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét. [u'Zsolt. 73,3\u201312.']

7 Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.

8 Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.

9 Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?

10 A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.

11 Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?

12 A vén emberekben * van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é? [u'r\xe9sz 15,9.10. 33,7.8.']

13 Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.

14 Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja * az ajtót,nem nyílik föl az. [u'Jel. 3,7.']

15 Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.

16 Ő nála van * az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz. [u'r\xe9sz 9,4.']

17 A tanácsadókat fogságra viszi, és * a birákat megbolondítja. [u'\xc9sa. 19,11.12. 1 Kor. 1,19.']

18 A királyok bilincseit feloldja, és övet köt * derekukra. [u'D\xe1n. 2,21. 4,30\u201333.']

19 A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.

20 Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi * a tanácsot. [u'vers 17.']

21 Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.

22 Feltárja a sötétségből * a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza. [u'D\xe1n. 2,22. 1 Kor. 4,5.']

23 Nemzeteket növel fel, * azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket. [u'Zsolt. 107,38.']

24 Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, * és úttalan pusztában bujdostatja őket. [u'vers 19. Zsolt. 107,40.']

25 És világtalan setétben tapogatóznak, * és tántorognak, mint a részeg. [u'r\xe9sz 5,13.14.']