JÁNOS EVANGYÉLIOMA

19. fejezetJézus Pilátus előtt. Megostorozás. Töviskorona

1 Akkor azért előfogá Pilátus Jézust, * és megostoroztatá. [u'M\xe1t. 27,26. M\xe1rk 15,15.']

2 És a vitézek tövisből koronát fonván, a fejére tevék, és bíbor köntöst adának reá,

3 És mondának: Üdvöz légy zsidók királya! És arczul csapdossák vala őt.

4 Majd ismét kiméne Pilátus, és monda nékik: Ímé kihozom őt néktek, hogy értsétek meg, hogy nem találok benne semmi bűnt.

5 Kiméne azért Jézus a töviskoronát és a bíbor köntöst viselve. És monda nékik Pilátus:Ímhol az ember!

6 Mikor azért látják vala őt a papifejedelmek és a szolgák, kiáltozának, mondván: Feszítsd meg, feszítsd meg! Monda nékik Pilátus: Vigyétek el őt ti és feszítsétek meg, mert én nem találok bűnt ő benne.

7 Felelének néki a zsidók: Nékünk törvényünk van, és a mi törvényünk szerint meg kell halnia, mivelhogy Isten Fiává tette magát.

8 Mikor pedig ezt a beszédet hallotta Pilátus, még inkább megrémül vala;

9 És ismét beméne a törvényházba, és szóla Jézusnak: Honnét való vagy te? De Jézus nem felelt néki.

10 Monda azért néki Pilátus: Nékem nem szólsz-é? Nem tudod-é hogy hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, és hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak?

11 Felele Jézus: Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna néked: nagyobb bűne van azért annak, a ki a te kezedbe adott engem.

12 Ettől fogva igyekszik vala Pilátus őt szabadon bocsátani; de a zsidók kiáltozának, mondván: Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja; valaki magát királylyá teszi, ellene mond a császárnak!

13 Pilátus azért, a mikor hallja vala e beszédet, kihozá Jézust, és űle a törvénytevő székbe azon a helyen, a melyet Kőpadolatnak hívtak, zsidóul pedig Gabbathának.

14 Vala pedig a husvét péntekje; és mintegy hat óra. És monda a zsidóknak: Ímhol a ti királyotok!

15 Azok pedig kiáltoznak vala: Vidd el, vidd el, feszítsd meg őt! Monda nékik Pilátus: A ti királyotokat feszítsem meg? Felelének a papifejedelmek: Nem királyunk van, hanem császárunk!

Jézus megfeszítése. Utolsó szavai és halála

16 Akkor azért * nékik adá őt, hogy megfeszíttessék. Átvevék azért Jézust és elvivék. [u'M\xe1t. 27,31. M\xe1rk 15,22. Luk. 23,25.']

17 És emelvén az ő keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, a melyet héberül Golgothának hívnak:

18 A hol megfeszíték őt, és ő vele más kettőt, * egyfelől, és másfelől, középen pedig Jézust. [u'Luk. 23,32.33.']

19 Pilátus pedig czímet is íra, és feltevé a keresztfára. Ez vala pedig az írás: A * NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA. [u'M\xe1t. 27,37. M\xe1rk 15,26. Luk. 23,38.']

20 Sokan olvasák azért e czímet a zsidók közül; mivelhogy közel vala a városhoz az a hely, a hol Jézus megfeszíttetett vala: és héberül, görögül és latinul vala azírva.

21 Mondának azért Pilátusnak a zsidók papifejedelmei: Ne írd: A zsidók királya; hanem hogy ő mondotta: A zsidók királya vagyok.

22 Felele Pilátus: A mit megírtam, megírtam.

23 A vitézek azért, mikor megfeszítették Jézust, vevék az ő ruháit, és négy részre * oszták, egy részt mindenik vitéznek, és a köntösét. A köntös pedig varrástalan vala, felülről mindvégig szövött. [u'M\xe1t. 27,35. M\xe1rk 15,24. Luk. 23,34.']

24 Mondának azért egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessünk sorsot reá, kié legyen. Hogy beteljesedjék az írás, a mely ezt mondja: Megosztoztak ruháimon, és a köntösömre sorsot vetettek. A vitézek tehát ezeket művelék. * [u'Zsolt. 22,19.']

25 A Jézus keresztje alatt pedig ott állottak vala * az ő anyja, és az ő anyjának nőtestvére; Mária, a Kleopás felesége,és Mária Magdaléna. [u'M\xe1t. 27,55.56. M\xe1rk 15,40. Luk. 23,49.']

26 Jézus azért, mikor látja vala, hogy ottáll az ő anyja és az a tanítvány, a kit szeret vala, monda az ő anyjának: Asszony, ímhol a te fiad!

27 Azután monda a tanítványnak: Ímhol a te anyád! És ettől az órától magához fogadá azt az a tanítvány.

28 Ezután tudván Jézus, hogy immár minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, monda: * Szomjúhozom. [u'Zsolt. 69,22.']

29 Vala pedig ott egy eczettel teli edény. Azok azért szivacsot töltvén meg eczettel, * és izsópra tévén azt,oda vivék az ő szájához. [u'M\xe1t. 27,48.']

30 Mikor azért elvette Jézus az eczetet, monda: Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá lelkét.

31 A zsidók pedig, hogy a testek szombaton * át a keresztfán ne maradjanak, miután péntek vala, (mert annak a szombatnak napja nagy napvala) kérék Pilátust, hogy törjék meg azoknak lábszárait és vegyék le őket. [u'5 M\xf3z. 21,23.']

32 Eljövének azért a vitézek, és megtörék az elsőnek lábszárait és a másikét is,a ki ő vele együtt feszíttetett meg;

33 Mikor pedig Jézushoz érének és látják vala, hogy ő már halott, nem törék meg az ő lábszárait;

34 Hanem egy a vitézek közül dárdával döfé meg az ő oldalát, és azonnal vér és víz jöve ki abból.

35 És a ki látta, bizonyságot tett, és igaz az ő tanúbizonysága; és az tudja, hogy ő igazat mond, hogy ti is higyjetek.

36 Mert azért lettek ezek, hogy beteljesedjék az írás: Az ő csontja meg ne * törettessék. [u'2 M\xf3z. 12,46.']

37 Másutt ismét így szól az írás: Néznek majd arra, a kit általszegeztek. * [u'Zak. 12,10.']

Jézus temetése

38 Ezek után pedig kéré Pilátust az arimathiai József (a ki a Jézus tanítványa vala, de csak titokban, a zsidóktól való * félelem miatt), hogy levehesse † a Jézus testét. És megengedé Pilátus. Elméne azért és levevé a Jézus testét. [u'r\xe9sz 7,13. 9,22. 12,42.'] ; [u'M\xe1t. 27,57. M\xe1rk 15,42. Luk. 23,50.']

39 Eljöve pedig Nikodémus * is (a ki éjszaka ment vala először Jézushoz), hozván mirhából és áloéból való kenetet, mintegy száz fontot. [u'r\xe9sz 3,1. 7,50.']

40 Vevék azért a Jézus testét, és begöngyölgeték azt lepedőkbe illatos szerekkel együtt, a mint a zsidóknál szokás temetni.

41 Azon a helyen pedig, a hol megfeszítteték, vala egy kert, és a kertben egy új sír, a melybe még senki sem helyheztetett vala.

42 A zsidók péntekje miatt azért, mivelhogy az a sír közel vala, abba helyhezteték Jézust.