JEREMIÁS KÖNYVE

5. fejezetJúda népének bűnei és a miattuk fenyegető büntetések

1 Járjátok el Jeruzsálem utczáit, és nézzétek csak és tudjátok meg és tudakozzátok meg annak piaczain, ha találtok-é egy embert; ha van-é valaki, a ki * igazán cselekszik, hűségre törekszik, és én megbocsátok néki! [u'\xc9sa. 1,4. 10,21. 48,1.']

2 Még ha azt mondják is: Él az Úr! bizony hamisan esküsznek!

3 Uram! a te szemeid avagy nem a hűségre néznek-é? Megverted * őket, de nem bánkódtak; tönkre tetted őket, de nem akarják felvenni a dorgálást; orczáik keményebbekké lettek a kősziklánál; nem akartak megtérni. [u'r\xe9sz 9,15.16.']

4 Én pedig ezt mondom vala: Bizony szerencsétlenek ezek; * bolondok, mert nem ismerik az Úrnak útját, Istenöknek ítéletét! [u'vers 21. r\xe9sz. 8,7. 5 M\xf3z. 32,28.']

5 Elmegyek azért a főemberekhez, és beszélek velök; hiszen ők ismerik az Úrnak útját, Istenöknek ítéletét! Ámde ők törték össze egyetemlegesen * az igát, és tépték le a köteleket! [u'r\xe9sz 6,13.']

6 Azért széttépi őket az oroszlán az erdőből, elpusztítja őket a puszták farkasa, * párducz ólálkodik az ő városaik körül; a ki kijön azokból, mind szétszaggattatik; mert megsokasodtak az ő bűneik, és elhatalmasodtak az ő hitszegéseik. [u'Hab. 1,7\u20139. 1 M\xf3z. 49,27.']

7 Oh, miért bocsátanék meg néked? Fiaid elhagytak engem, és azokra esküsznek, a kik nem istenek; * noha jól tartottam őket, mégis paráználkodtak és tolongtak a parázna házába. [u'5 M\xf3z. 32,15.']

8 Mint ahizlalt lovak, viczkándozókká lettek; kiki az ő felebarátjának * feleségére nyerít. [u'Ez\xe9k. 22,11.']

9 Avagy ne büntessem-é meg az ilyeneket, mondja az Úr, és az e féle népen, mint ez, ne álljon-é bosszút az én lelkem?

10 Menjetek fel az ő kerítéseire és rontsátok, de ne tegyétek * semmivé egészen! Távolítsátok el az ágait, mert nem az † Úréi azok! [u'r\xe9sz 4,27.'] ; [u'\xc9sa. 1,21.']

11 Mert igen hűtelenné lett hozzám az Izráel háza és a Júda háza, azt mondja az Úr!

12 Megtagadták az Urat, és azt mondták: Nincsen ő, * és nem jöhet reánk veszedelem: sem fegyvert, sem éhséget nem látunk! [u'\xc9sa. 28,15.']

13 A próféták is széllé lesznek, és nem lesz, a ki beszéljen bennök: így esik az ő dolguk!

14 Azért ezt mondja az Úr, a Seregeknek Istene: Miután ti ilyen szóval szóltatok: ímé tűzzé teszem az * én igémet a te szádban, ezt a népet pedig fákká, hogy megemészsze őket! [u'r\xe9sz 1,9.10.']

15 Ímé, én hozok reátok messzünnen való nemzetet, oh Izráel háza! ezt mondja az Úr. Kemény * nemzet ez, ős időből való nemzet ez; nemzet, a melynek nyelvét † nem tudod, és nem érted, mit beszél! [u'Hab. 1,6.'] ; [u'r\xe9sz 1,15.']

16 Tegze olyan, mint a nyitott sír; mindnyájan vitézek.

17 És megemészti * aratásodat és kenyeredet; megemészti fiaidat és leányaidat; megemészti juhaidat és ökreidet; megemészti szőlődet és fügédet; erősített városaidat, a melyekben te bizakodol, fegyverrel rontja le. [u'Hab. 1,9. 5 M\xf3z. 28,31\u201333.']

18 De még ezekben a napokban sem teszlek benneteket egészen semmivé, azt mondja az Úr.

19 Ha pedig az lenne, hogy kérdeznétek: Miért cselekedte mindezt velünk az Úr, a mi Istenünk? akkor azt mondjad nékik: A miképen * elhagytatok engem és idegen isteneknek szolgáltatok a ti földeteken: azonképen † idegeneknek fogtok szolgálni olyan földön, a mely nem a tiétek. [u'r\xe9sz 16,10.11.'] ; [u'5 M\xf3z. 28,64.']

20 Hirdessétek ezt a Jákób házában, és hallassátok Júdában, mondván:

21 Halljátok csak, te * bolond és esztelen nép, a kiknek † szemeik vannak, de nem látnak; füleik vannak, de nem hallanak! [u'vers 4.'] ; [u'r\xe9sz 6,10. \xc9sa. 6,9.10.']

22 Nem féltek-é engem? ezt mondja az Úr. Az én orczám előtt nem remegtek-é? Hiszen én rendeltem a * fövenyet a tenger határának örök korlátul, a melyet át nem hághat, és ha megrázkódtatják is habjai, de nem bírnak vele, és ha megháborodnak, sem hághatnak át rajta. [u'J\xf3b. 38,8\u201311.']

23 De ennek a népnek szilaj és daczos szíve * van; elhajlottak és elmentek; [u'\xc9sa. 1,4.']

24 És még szívökben sem mondják: Oh, csak félnők az Urat, a mi Istenünket, a ki esőt, korai és késői záport ad annak idejében; az aratásnak rendelt heteit megőrzi számunkra!

25 A ti bűneitek fordították el ezeket tőletek, és a ti vétkeitek fosztottak meg titeket e jótól!

26 Mert istentelenek vannak az én népem között; guggolva fülelnek, mint a madarászok; tőrt hánynak, embereket fogdosnak.

27 Mint a madárral teli kalitka, úgy vannak teli az ő házaik álnoksággal; ezért lettek nagyokká és gazdagokká!

28 Meghíztak, * megfényesedtek; eláradtak a gonosz beszédben; az árvának ügyét nem ítélik † igaz ítélettel, hogy boldoguljanak; sem a szegényeknek nem szolgáltatnak igazságot. [u'5 M\xf3z. 32,15.'] ; [u'\xc9sa. 1,23.24. \xc1m\xf3s 5,7. 6,12.']

29 Hát ezeket ne büntessem-é meg, ezt mondja az Úr; az ilyen nemzeten, mint ez, avagy ne álljon-é bosszút az én lelkem?

30 Borzadalmas és rettenetes dolgok történnek e földön:

31 A próféták * hamisan prófétálnak, és a papok tetszésök szerint hatalmaskodnak, és az én népem így szereti! De mit cselekesznek majd utoljára?! [u'r\xe9sz 23,25.26. Mik. 3,11. Ez\xe9k. 13,6. 22,25.']