JEREMIÁS KÖNYVE

47. fejezetA Filiszteusok, Tírus és Szidon ellen jövendől

1 Az a szó, a melyet az Úr szóla Jeremiás prófétának a Filiszteusok felől, mielőtt * megverte a Faraó Gázát. [u'\xc9sa. 14,29.31.']

2 Ezt mondja az Úr: Ímé, víz indul meg északról, és olyanlesz, minta kiáradott folyó, és elárasztja a földet és annak mindenét, a várost és annak lakosait, és kiáltanak az emberek, és a föld minden lakosa ordít.

3 Ménei patáinak * csattogó hangjától, szekereinek zörgésétől, kerekeinek zúgásától nem gondolnak az atyák a fiakra erejök ellankadása miatt. [u'\xc9sa. 5,28.']

4 És a nap miatt, mely eljött, hogy elpusztítsa egész Filiszteát, kivágja Tírust és Szidont éssegítségének minden megmaradt töredékét,mert az Úr elrontja Filiszteát, a Káftor * szigetének maradékát. [u'\xc1m\xf3s 9,7.']

5 Kopaszság * lepte meg Gázát, Askalon elnémult, maradéka az ő völgyüknek: meddig vagdalod magadat? [u'\xc9sa. 15,2. Mik. 1,16.']

6 Oh szablyája az Úrnak, meddig nem nyugszol meg? Rejtsd el magadat a te hüvelyedbe, nyugodjál meg és hallgass!

7 Miképen nyughatik meg, holott az Úr parancsolt néki? Askalonra és a tenger partjára oda rendelte őt.