JEREMIÁS KÖNYVE

30. fejezetJövendölés Izráel és Júda megváltásáról és a Messiás eljöveteléről

1 Az a szó, a melyet szólott az Úr Jeremiásnak, mondván:

2 Ezt mondja az Úr, Izráel Istene, mondván: Mindama szókat, a melyeket mondottam néked, írd meg magadnak könyvben;

3 Mert ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és visszahozom * az én népemet, az Izráelt és Júdát, azt mondja az Úr, és visszahozom őket arra a földre, a melyet az ő atyáiknak adtam, és bírni fogják azt. [u'r\xe9sz 25,12.']

4 Ezek pedig azok a szók, a melyeket az Úr Izráel és Júda felől szólott.

5 Ezt mondta ugyanis az Úr: A félelemnek, rettentésnek szavát hallottuk, és nincs békesség.

6 Kérdjétek meg csak és lássátok, ha szűl-é a férfi? Miért látom minden férfi kezét az ágyékán, mintegy gyermekszűlőét, és miért változtak orczáik fakósárgává?

7 Jaj! mert nagy * az a nap annyira, hogy nincs hozzá hasonló; és háborúság ideje az Jákóbon; de megszabadul abból! [u'Sof. 1,15.18.']

8 És azon a napon, azt mondja a Seregek Ura, letöröm majd az ő * igáját a te nyakadról, köteleidet leszaggatom, és nem szolgálnak többé idegeneknek. [u'D\xe1n. 5,30.31.']

9 Hanem szolgálnak az Úrnak az ő Istenöknek, és Dávidnak * az ő királyoknak, a kit feltámasztok nékik. [u'Ez\xe9k. 34,23. H\xf3s. 3,5.']

10 Te azért ne félj, oh én szolgám Jákób, azt * mondja az Úr, se ne rettegj Izráel; mert ímhol vagyok én, a ki megszabadítlak téged a messze földről, és a te magodat az ő fogságának földéből; és visszatér Jákób és megnyugoszik, és bátorságban lesz, és nem lesz, a ki megháborítsa. [u'\xc9sa. 41,13.14.']

11 Mert veled vagyok én, azt mondja az Úr, hogy megtartsalak téged: mert véget vetek minden nemzetnek, a kik közé kiűztelek téged, csak * néked nem vetek véget, hanem megfenyítelek téged ítélettel, mert nem hagylak egészen büntetés nélkül. [u'\xc9sa. 27,8.9.']

12 Mert ezt mondja az Úr: Veszedelmes a te * sebed, gyógyíthatatlan a te sérülésed. [u'Mik. 1,9.']

13 Senki sincsen, a ki megítélje a te ügyedet, hogy bekösse sebedet,orvosságok és balzsam nincsenek számodra.

14 Elfeledkezett rólad minden szeretőd, és nem keres téged: mert megvertelek ellenséges * veréssel, kegyetlen ostorozással, a te bűnödnek sokaságáért, és hogyeláradtak a te vétkeid. [u'Siral. 1,1.2.19. 2,18.']

15 Miért kiáltozol a te sebed miatt? veszedelmes a te sérülésed? a te bűnöd sokaságáért és vétkeidnek eláradásáért cselekedtem ezeket veled.

16 Azért mindazok, a kik benyelnek téged, elnyeletnek, * és valamennyi ellenséged mind fogságra jut: és a te fosztogatóidat kifosztottakká, és minden te zsákmánylóidat zsákmánynyá teszem. [u'\xc9sa. 41,11. 47,1\u20136.']

17 Mert orvosságot adok néked, és kigyógyítlak a te sérülésedből, azt mondja az Úr. Mert számkivetettnek hívtak téged, Sion; nincs, a ki tudakozódjék felőle.

18 Ezt mondja az Úr: Ímé, visszahozom Jákób sátorának foglyait, és könyörülök az ő hajlékain, és a város felépíttetik az ő magas helyén, és a palota a maga helyén marad.

19 És hálaadás és öröm szava jő ki belőlök, és megsokasítom őket és meg nem kevesednek, megöregbítem őket és meg nem kisebbednek.

20 És az ő fiai olyanok lesznek, mint eleintén, * és az ő gyülekezete erősen megáll az én orczám előtt, de megbüntetem mindazokat, a kik nyomorgatták őt. [u'\xc9sa. 1,26.']

21 És az ő fejedelme ő belőle támad, és az ő uralkodója belőle jő ki, és magamhoz bocsátom őt, hogy közeledjék hozzám: mert kicsoda az, a ki szívét arra hajtaná, hogy hozzám jőjjön, azt mondja az Úr.

22 És népemmé lesztek, * én pedig a ti Istenetek leszek. [u'r\xe9sz 24,7.']

23 Ímé, az Úrnak szélvésze, haragja tör elő, és arohanó szélvész a hitetlenek fejére * zúdul. [u'r\xe9sz 23,19. \xc9sa. 1,27.28.']

24 Nem szűnik meg az Úr felgerjedt haragja, míg végbe nem viszi, és míg meg nem valósítja az ő szívének gondolatait. Az utolsó napokban értitek meg e dolgot.