JEREMIÁS KÖNYVE

23. fejezetA rossz pásztorok ellen. A Dávid megvából való jó Pásztor és Király igértetik

1 Jaj a pásztoroknak, a kik elvesztik és elszélesztik az én mezőmnek juhait, azt mondja az Úr. * [u'r\xe9sz 25,34\u201336. Ez\xe9k. 34,2\u201320.']

2 Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene a pásztoroknak, a kik legeltetik az én népemet: Ti szélesztettétek el az én juhaimat és űztétek el őket; és nem néztetek utánok; ímé, én megbüntetem a ti cselekedeteiteknek gonoszságát, azt mondja az Úr.

3 Juhaimnak maradékát pedig összegyűjtöm minden földről, a melyekre elűztem őket, és visszahozom őket az ő legelőikre, és szaporodnak és megsokasodnak.

4 És pásztorokat * rendelek melléjök, hogy legeltessék őket, és többé nem félnek és nem rettegnek, sem meg nem fogyatkoznak, azt mondja az Úr. [u'Ez\xe9k. 34,11\u201315. \xc9sa. 40,10.11.']

5 Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és támasztok Dávidnak * igaz magvat, és uralkodik mint király, és bölcsen cselekszik és méltányosságot és igazságot cselekszik e földön. [u'r\xe9sz 33,14.16. D\xe1n. 9,21\u201325. Luk. 1,32.33.']

6 Az ő idejében megszabadul Júda, és Izráel bátorságosan lakozik, és ez lesz az ő neve, a melylyel nevezik őt: Az Úr a mi igazságunk!

7 Azért ímé elközelgetnek a napok, azt mondja az Úr, a melyekben nem mondják többé: Él az Úr, a ki kihozta Izráel fiait Égyiptom földéből.

8 Hanem inkább ezt mondják: Él az Úr, a ki kihozta és a ki * haza vezérlette Izráel házának magvát az északi földről és mindama földekről, a melyekre kiűztem vala őket, és lakoznak az ő földjökön. [u'r\xe9sz 16,14.15.']

A próféták ellen

9 A próféták miatt megkeseredett az én szívem én bennem, minden csontom reszket; olyan vagyok, mint a részeg férfi és mint a bortól elázott ember, az Úrért és az ő szent igéjéért.

10 Mert betelt * a föld paráznákkal, mert a hamis esküvés miatt gyászol a föld, a pusztának legelője kiszáradt, és az ő futásuk gonosz, és az ő hatalmasságuk hamis. [u'r\xe9sz 5,8.']

11 Mert mind a próféta, mind * a pap istentelenek, még házamban is megtaláltam az ő gonoszságukat, azt mondja az Úr. [u'2 Kr\xf3n. 36,14.']

12 Azért az ő útjok olyan lesz, mint a sikamlós * útak a setétben, megbotlanak és elesnek: mert veszedelmet hozok reájok, az ő büntetésöknek esztendejét, azt mondja az Úr. [u'Zsolt. 35,6.']

13 A Samariabeli prófétákban is bolondságot láttam: a Baál nevében prófétáltak, és elcsalták az én népemet, az Izráelt.

14 De a jeruzsálemi prófétákban is rútságot láttam: paráználkodnak és hazugságban járnak; sőt pártját fogják a gonoszoknak, annyira, hogy senki sem tér meg az ő gonoszságából; olyanok előttem mindnyájan, mint * Sodoma, és a benne lakók, mint Gomora. [u'\xc9sa. 1,10.']

15 Azért ezt mondja a Seregek Ura a próféták felől: Ímé, én ürmöt adok enniök * és mérget adok inniok, mert a jeruzsálemi prófétáktól ment ki az istentelenség minden földre. [u'r\xe9sz 7,14. Siral. 3,15.']

16 Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassátok azoknak a prófétáknak szavait, a kik néktek prófétálnak, elbolondítanak titeket: az ő szívöknek látását szólják, nem az Úr szájából valót.

17 Szüntelen ezt mondják azoknak, a kik megvetnek engem: Azt mondta az Úr: Békességetek * lesz néktek és mindenkinek, a ki az ő szívének keménysége szerint jár; ezt mondák: Nem jő ti reátok veszedelem! [u'r\xe9sz 6,14. Ez\xe9k. 13,10.']

18 Mert ki állott az Úr tanácsában, és ki látta és hallotta az ő igéjét? Ki figyelmezett az ő igéjére és hallotta azt?

19 Ímé, az Úrnak szélvésze * nagy haraggal kitör, és a hitetlenek fejére forgószél zúdul. [u'r\xe9sz 30,21.23.']

20 Nem szünik meg az Úrnak haragja, míg meg nem valósítja és míg be nem teljesíti szívének gondolatait; az utolsó napokban értitek meg e dolog értelmét.

21 Nem küldöttem * e prófétákat, de ők futottak, nem szólottam nékik, mégis prófétáltak. [u'r\xe9sz 14,14.']

22 Ha tanácsomban állottak volna, akkor az én igéimet hirdették volna az én népemnek, és eltérítették volna őket az ő gonosz útaikról, és az ő cselekedetöknek gonoszságától.

23 Csak a közelben vagyok-é én Isten? azt mondja az Úr, és nem vagyok-é Isten a messzeségben is?

24 Vajjon elrejtőzhetik-é valaki * a rejtekhelyeken, hogy én ne lássam őt? azt mondja az Úr, vajjon nem töltöm-é én be a mennyet és a földet? azt mondja az Úr. [u'Zsolt. 139,7\u201313.']

25 Hallottam, a mit a próféták mondanak, a kik hazugságot prófétálnak az én nevemben, mondván: Álmot láttam, álmot láttam.

26 Meddig lesz ez a hazugságot * prófétáló próféták szívében, a kik az ő szívök csalárdságát prófétálják? [u'r\xe9sz 5,31.']

27 A kik el akarják az én népemmel felejtetni az én * nevemet az ő álmaikkal, a melyeket egymásnak beszélnek, miképen az ő atyáik elfeledkeztek az én nevemről a Baálért? [u'Bir. 8,33.34.']

28 A próféta, a ki álomlátó, beszéljen álmot; a kinél pedig az én igém van, beszélje az én igémet igazán. Mi köze van a polyvának a búzával? azt mondja az Úr.

29 Nem olyan-é az én igém, mint a tűz? azt mondja az Úr, mint a sziklazúzó pőröly?

30 Azért ímé én a prófétákra támadok,azt mondja az Úr, a kik az én beszédeimet ellopják egyik a másikától.

31 Ímé, én a prófétákra támadok,azt mondja az Úr, a kik felemelik nyelvöket és azt mondják: az Úrmondja!

32 Ímé, én a prófétákra támadok,a kik hazug álmokat * prófétálnak, azt mondja az Úr, és beszélik azokat, és megcsalják az én népemet az ő hazugságaikkal és hízelkedéseikkel, holott én nem küldtem őket, sem nem parancsoltam nékik, és használni sem használtak e népnek, azt mondja az Úr. [u'5 M\xf3z. 18,20. Sof. 3,4.']

33 Mikor pedig megkérdez téged e nép, vagy a próféta, vagy a pap, mondván: Micsoda az Úrnak terhe? akkor mondd meg nékik azt: mi a teher? Az, hogy elvetlek titeket, azt mondja az Úr.

34 A mely próféta vagy pap, vagy község azt mondja: Ez az Úrnak terhe, meglátogatom azt az embert és annak házát.

35 Kiki ezt mondja az ő barátjának és kiki az ő atyjafiának: Mit felel az Úr? és mit szólt az Úr?

36 És az Úrnak terhét ne emlegessétek többé, mert mindenkinek terhes lesz az ő szava, ha elforgatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek, beszédét.

37 Ezt mondjad a prófétának: Mit felelt néked az Úr és mit szólt az Úr?

38 Hogyha az Úrnak terhét említitek, tehát ezt mondja az Úr: Mivelhogy ti e szót mondottátok: ez az Úrnak terhe, jóllehet küldék ti hozzátok, a kik ezt mondják: Ne mondjátok: ez az Úrnak terhe;

39 Ezért ímé én elfeledlek titeket, és kigyomlállak titeket, és a várost, a melyet néktek és a ti atyáitoknak adtam, elvetemaz én orczám elől.

40 És örökkévaló szégyent és örökkévaló * gyalázatot hozok ti reátok, a mely felejthetetlen. [u'r\xe9sz 20,11.']