JEREMIÁS KÖNYVE

15. fejezeta nép elpusztulása kikerülhetetlen; de a maradék kegyelmet fog találni

1 És monda az Úr nékem: Ha Mózes * és † Sámuel állanának is előttem, nem hajolnalelkem e ** néphez; küldd ki az orczám elől, hadd menjenek! [u'2 M\xf3z. 32,10\u201314.'] ; [u'1 S\xe1m. 7,9.'] ; [u'r\xe9sz 13,23.24.']

2 Ha pedig ezt mondják néked: Hová menjünk? ezt mondjad nékik: Így szól az Úr: A ki * halálra való, halálra; a ki fegyverre való, fegyverre; a ki éhségre való, éhségre, és a ki fogságra való, fogságra. [u'r\xe9sz 29,16\u201318. Ez\xe9k. 5,12. Zak. 11,8.9.']

3 Mert négyfélével támadok reájok, ezt mondja az Úr: Fegyverrel, * hogy gyilkoljon, kutyákkal, hogy tépjenek, az ég madaraival és a mezei vadakkal, hogy egyenek és pusztítsanak. [u'3 M\xf3z. 26,15\u201333.']

4 Bújdosókká teszem őket e földnek minden országában Manasséért, Ezékiásnak, * Júda királyának fiáért, azok miatt, a miket ő Jeruzsálemben cselekedett. [u'r\xe9sz 16,12. 2 Kir. 21,11.12.']

5 Mert ki könyörül meg rajtad Jeruzsálem, és ki vígasztal meg téged, és ki mozdul meg, hogy kérdezze: jól vagy-é?

6 Te elhagytál engem, azt mondja az Úr, másfelé * jártál; azért kinyújtom kezemet ellened, és elvesztelek téged; belefáradtam a † szánakozásba! [u'r\xe9sz 34,10.11.15.16.'] ; [u'Zsolt. 106,43\u201346. 78,38.']

7 Elszórom őket * szórólapáttal e földnek kapuiban; gyermektelenné teszem, elvesztem az én népemet; nem tértek vissza útaikról. [u'M\xe1t\xe9 3,12.']

8 Özvegyei számosabbak lesznek a tenger fövenyénél; pusztítót viszek reájok, az ifjúság anyjára délben; bocsátok reája nagy hirtelen észvesztést és rettentéseket.

9 Elsenyved, a ki hét fiút szűl; kileheli lelkét; lehanyatlik az ő napja, mikor még nappal volna; megszégyenül és pironkodik; a maradékaikat pedig fegyverre vetem az ő ellenségeik előtt, azt mondja az Úr!

10 Jaj nékem, anyám, mert versengés férfiává és az egész föld ellen perlekedő férfiúvá szültél engemet! Nem adtam kölcsönt és nékem sem adtak kölcsönt: mégismindnyájan szidalmaznak engem!

11 Monda az Úr: Avagy nem jóra tartalak-é meg téged? Avagy nem azt teszem-é, hogy ellenséged * a baj idején és nyomorúság idején kérni fog téged? [u'r\xe9sz 39,11.12. 4,2.4.5.']

12 Vajjon eltöri-é a vas az északi vasat és rezet?

13 Vagyonodat és kincseidet rablónak adom, nem pénzért, * hanem a te mindenféle vétkedért, minden határodban. [u'r\xe9sz 17,3. Zsolt. 44,13.']

14 És elvitetlek ellenségeiddel olyanföldre, a melyet nem ismersz, mert haragomnak tüze * felgerjedt, lángra gyúlt ellenetek! [u'5 M\xf3z. 32,22.']

Vígasztaló szó külön Jeremiásnak

15 Te tudod, Uram! Emlékezzél meg rólam * és tekints reám, és állj bosszút értem üldözőimen; a te haragodnak halogatásaival ne ejts el engem; tudd meg, hogy éretted szenvedek gyalázatot! [u'Nehem. 5,19.']

16 Ha szavaidat hallattad, én élveztem * azokat; a te szavaid örömömre váltak nékem és szívemnek vígasságára; mert a te nevedről neveztetem oh Uram, Seregeknek Istene! [u'Ez\xe9k 3,3.']

17 Nem ültem a nevetgélők gyülekezetében, és nem ujjongtam velök; a te hatalmad miatt egyedül ültem, mert bosszúsággal töltöttél el engem.

18 Miért lett szünetlenné az én fájdalmam, és halálossá, gyógyíthatatlanná az én sebem? Olyanná lettél nékem, mint a bizonytalan * vizű, csalóka patak! [u'J\xf3b 6,15.']

19 Azért ezt mondja az Úr: Ha megtérsz, én is visszatérítelek téged, előttem állasz; és ha elválasztod a jót a hitványtól, olyanná leszel, mint az én szájam. Ők térjenek meg te hozzád, de te ne térj ő hozzájok!

20 És e nép ellen erős * érczbástyává teszlek téged, és viaskodnak ellened, de nem győzhetnek meg téged, mert én veled vagyok, hogy megvédjelek és megszabadítsalak téged, azt mondja az Úr! [u'r\xe9sz 1,18.19.']

21 És megszabadítlak téged a gonoszok kezeiből, és kimentelek téged a hatalmaskodók * markából. [u'r\xe9sz 26,8.9.24. 38,6\u201313.']