ÉSAIÁS KÖNYVE

8. fejezetA hívők vigasztalása gonosz időkben

1 És monda nékem az Úr: Végy magadnak egy nagy táblát, és írd * fel reá közönséges betűkkel: siess zsákmányra és gyorsan prédára; [u'Hab. 2,2. \xc9sa. 30,8.']

2 És én hív tanúkul választom magamnak Úriást, a papot és Zakariást, Jeberekiás fiát.

3 És bementem a prófétaasszonyhoz, a ki fogant, és szült fiat; és mondá az Úr nékem: Nevezd nevét: siess zsákmányra ésgyorsan prédára.

4 Mert mielőtt e gyermek ezt ki tudja mondani: apám és anyám, Damaskus gazdagságát és Samaria prédáját Assiria királyának szolgája * elviszi. [u'2 Kir. 15,29. 16,9.']

5 Ismét szólott az Úr hozzám, mondván:

6 Mivel megútálta e nép Siloahnak lassan folyó vizét, és Reczinben és Remalja fiában gyönyörködik:

7 Azért ímé rájok hozza az Úr a folyónak erős és sok vizét, * Assiria királyát és minden ő hatalmát, és feljő minden medre fölé, és foly minden partjai felett, [u'Zsolt. 124,4.5. 69,16.']

8 És becsap Júdába, és megáradván átmegy rajta, s torkig ér, és elterjesztett szárnyai ellepik földednek szélességét, oh Immánuel!

9 Fenekedjetek csak népek és romoljatok meg; figyeljetek, valakik messze laktok; készüljetek és megrontattok; készüljetek és megrontattok.

10 Tanácskozzatok, de * haszontalan lesz, beszéljetek beszédet, de nem áll meg, † mert Isten van mi velünk! [u'\xc9sa. 7,2. 5\u20137. Zsolt. 33,10.'] ; [u'Zsolt. 46,1\u20136.']

Intés az élő Istenbe való hitre

11 Mert így szólott hozzám az Úr, rajtam lévén erős keze, hogy tanítson engem, hogy e népnek útján ne * járjak, mondván: [u'Ez\xe9k. 1,3. 37,1.']

12 Ti ne mondjátok összeesküvésnek, valamit e nép összeesküvésnek mond, és félelme szerint ne féljetek és ne rettegjetek;

13 A seregek Urát: Őt szenteljétek meg, Őt féljétek, és Őt rettegjétek!

14 És Ő néktek szenthely lészen; de megütközés köve * és botránkozás sziklája Izráel két házának, s tőr és háló Jeruzsálem lakosainak. [u'R\xf3m. 9,33.']

15 És megütköznek köztük sokan, s elesnek és összetöretnek; * tőrbe esnek és megfogatnak! [u'M\xe1t\xe9 21,42\u201344. 1 P\xe9t. 2,8.']

16 Kösd be * e bizonyságtételt, és pecsételd be e tanítást tanítványaimban! [u'D\xe1n. 8,26. 12,4.9. Jel. 5,1.2.3.']

17 Én pedig várom * az Urat, a ki elrejté orczáját Jákób házától, és benne bízom. [u'\xc9sa. 49,4. 50,7. Mik. 7,7. Zsolt. 40,1. 18,3.']

18 Ímhol vagyok én * és a fiak, kiket adott nékem az Úr jelekül és csodákul Izráelben: a Sion hegyén lakozó seregeknek Urától vagyunk mi! [u'Zsid. 2,13.']

19 És ha ezt mondják tinéktek: Tudakozzatok a * halottidézőktől és a jövendőmondóktól, a kik sipognak és suttognak: hát nem Istenétől tudakozik-é a nép? † az élőkért a holtaktól kell-é tudakozni? [u'3 M\xf3z. 20,27.'] ; [u'5 M\xf3z. 18,11.12. 1 S\xe1m. 28,7\u201315. \xc9sa. 29,4.']

20 A tanításra és bizonyságtételre hallgassatok!Ha nem ekként szólnak azok, a kiknek nincs hajnalok:

21 Úgy bolyongani fognak a földön, szorongva és éhezve; és lészen, hogyha megéhezik, felgerjed és megátkozza királyát és Istenét, s néz fölfelé,

22 És azután a földre tekint, és ímé mindenütt nyomor és sötétség, és szorongatásnak éjszakája, ő pedig a sűrű sötétben * elhagyatva! [u'J\xe1n. 12,35.']