ÉSAIÁS KÖNYVE

7. fejezetJeruzsálem szorultsága a sziriaiak és izráeliták miatt

1 És lőn a Júda királyának, * Akháznak, az Uzziás fiának, Jóthám fiának napjaiban, eljöve Reczin, Sziriának királya, és Remaljának fia, Pékah, Izráelnek királya Jeruzsálem ellen, hogy azt megostromolja; de nem veheté meg azt. [u'2 Kir. 16,1.5. 2 Kr\xf3n. 28,1.']

2 És hírül vivék a Dávid házának, mondván: Sziria Efraimmal egyesült! és megindula szíve s népének szíve, a mint megindulnak az erdő fái a szél miatt.

3 És mondá az Úr Ésaiásnak: Menj ki, kérlek, Akház eleibe te és Seár-Jásub fiad, a felső tó * csatornájának végéhez, a ruhafestők mezejének útján; [u'2 Kir. 18,17. 2 Kr\xf3n. 32,1\u201316. \xc9sa. 36,2.']

4 És mondd néki: Vigyázz és légy nyugodt; ne félj! és meg ne lágyuljon szíved e két füstölgő üszögdarab miatt, Reczinnek és Sziriának, és Remalja fiának felgerjedett haragja miatt!

5 Mivelhogy gonosz tanácsot tartott ellened Sziria, Efraim és Remalja fia, mondván:

6 Menjünk el Júda ellen, s reszkettessük meg, és kapcsoljuk magunkhoz, és tegyük * királylyá benne Tábeal fiát, [u'Zsolt. 83,4\u20136.']

7 Így szól az Úr Isten: Nem áll meg és nem lészen ez!

8 Mert Sziria feje Damaskus, és Damaskusnak feje Reczin, és még hatvanöt esztendő, s megromol Efraim és nép nem lészen.

9 Efraim feje pedig Samaria, és Samaria feje a Remalja fia: ha nem hisztek, * bizony meg nem maradtok! [u'Zsolt. 9,11. 37,3\u20137.34. 40,5.']

Vigasztaló igéret Immánuelről

10 És szóla ismét az Úr Akházhoz, mondván:

11 Kérj jelt magadnak az Úrtól, a te Istenedtől, kérj a mélységben vagy fent a magasban!

12 És mikor szóla Akház: Nem kérek s nem kisértem * az Urat! [u'5 M\xf3z. 6,16. M\xe1t\xe9 4,7.']

13 Akkor monda a próféta:Halld meg hát, Dávid háza! hát nem elég embereket bosszantanotok, hogy még az én Istenemet is bosszantjátok?

14 Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szűz * fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek, [u'M\xe1t\xe9 1,23. Luk. 1,31.']

15 Ki vajat és mézet eszik, míg megtanulja a gonoszt megvetni, és a jót választani;

16 Mert mielőtt e gyermek megtanulná megvetni a gonoszt, és a jót választani, elpusztul a föld, melynek két királyától te reszketsz.

Büntetés az assirusok által

17 És hozni fog az Úr reád és népedre és atyád házára oly napokat, milyenek * még nem jöttenek, mióta Efraim elszakadott Júdától: Assiria királyát. [u'2 Kir. 18,13.23.']

18 És lesz ama napon: süvölt az Úr az Égyiptom folyóvize mellett való legyeknek, s Assiria földje méheinek,

19 S mind eljönnek, és letelepszenek a meredek völgyekben és sziklák hasadékaiban, minden töviseken és minden legelőkön.

20 Ama napon leberetválja az Úr a folyón túl bérlett beretvával, Assiria királya által a főt s a lábak szőrét, a mely a szakált is leveszi;

21 És lesz ama napon, hogy kiki egy fejőstehenet tart és két juhot,

22 És lészen, hogy a tej bősége miatt vajat eszik; mert vajat és mézet eszik, valaki csak megmaradott e földön.

23 S lészen ama napon, hogy minden helyet, a hol ezer szőlőtő ezer siklust érő vala, tövis és gaz ver fel.

24 Nyilakkal és kézívvel mehet oda az ember,mivel tövis és gaz verte fel mind az egész földet;

25 Sőt a hegyekre, a melyeket kapával kapáltanak, sem fogsz felmenni, félvén a tövistől és gaztól; hanem barmok legelőjévé lesznek és juhok járásává.