ÉSAIÁS KÖNYVE

59. fejezetA hitetlen nép romlottsága

1 Ímé, nem oly rövid * az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna, és nem oly süket az ő füle, hogy meg nem hallgathatna; [u'r\xe9sz 50,2.']

2 Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el * orczáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott. [u'5 M\xf3z. 31,8. Siral. 3,44.']

3 Mert kezeitek * bemocskolvák vérrel, és ujjaitok vétekkel, ajkaitok hazugságot szólnak, nyelvetek gonoszt suttog. [u'r\xe9sz 1,15. Zsolt. 5,7.10. 12,3. 26,4. 31,19. 59,13. 17,9\u201311. 26,9.']

4 Nincsen, a ki az igazság mellett szólna, és nincsen, a ki igazságosan perelne, haszontalanban bíznak és hazugságot beszélnek, * gonoszt fogadnak és vétket szűlnek. [u'r\xe9sz 58,4. Zsolt. 7,15. J\xf3b 15,35.']

5 Vipera tojásait költik ki, és pókhálót szőnek; a ki tojásaikból eszik, meghal, és ha egyre rátapodsz, vipera kél * ki. [u'r\xe9sz 14,29. 34,15. 5 M\xf3z. 32,33.']

6 Pókhálójukból * nem lesz ruha, csinálmányok nem felvehető; cselekedeteik hamisságnak cselekedetei, és erőszak tette van kezeikben. [u'vers 5. J\xf3b. 8,14.15.']

7 Lábaik a gonoszra futnak; * és sietnek, hogy ártatlan vért ontsanak; gondolataik hamisságnak gondolatai, pusztítás és romlás ösvényeiken. [u'P\xe9ld. 1,16.']

8 A békesség útját nem ismerik, és nincsen jogosság kerékvágásukban, ösvényeiket elgörbítik, a ki azon jár, nem ismeri * a békességet. [u'P\xe9ld. 10,9. 28,18.']

9 Ezért van távol tőlünk az ítélet, és nem ér el minket az igazság, várunk világosságra, és ímé, sötétség, és * fényességre, és ímé, homályban járunk! [u'r\xe9sz 5,30. \xc1m\xf3s 5,18.']

10 Tapogatjuk, mint vakok a falat, és tapogatunk, mint a kiknek szemök nincs, megütközünk délben, mint alkonyatkor, és olyanok vagyunk, mint a halottak az egészségesek közt.

11 Morgunk, mint a medvék mindnyájan, és nyögvén nyögünk, mint a galambok, várjuk az ítéletet és nem jő, a szabadulást éstávol van * tőlünk. [u'r\xe9sz 38,14.']

12 Mert sokak előtted gonoszságaink, és bűneink bizonyságot tesznek * mi ellenünk, mert gonoszságaink velünk vannak, és vétkeinket ismerjük: [u'Jer. 14,7. Zsolt. 51,5.']

13 Elpártoltunk és megtagadtuk az Urat, és eltávozánk a mi Istenünktől, szóltunk nyomorgatásról és elszakadásról, gondoltunk és szóltunk szívünkből hazug beszédeket.

14 És eltávozott a jogosság, és az igazság messze áll, mivel elesett * a hűség az utczán, és az egyenesség nem juthat be. [u'Zsolt. 12,2.3.']

15 És a hűség hiányzik, és a ki a gonoszt kerüli, prédává lesz. És látta ezt az Úr és nem tetszék szemeinek, hogy jogosság nincsen.

Megváltó igértetik

16 És látá, hogy nincsen senki, és álmélkodott, hogy nincsen közbenjáró; ezért karja * segít néki, és igazsága gyámolítja őt. [u'r\xe9sz 63,5. Zsolt. 44,4. 98,1.']

17 És felölté az igazságot, * mint pánczélt, és a szabadítás sisakja van fején; felölté a bosszúállás ruháit, mint köpenyt, és búsulással vevé magát körül, mint egy palásttal. [u'Ef\xe9z. 6,13\u201317. 1 Thess. 5,8.']

18 A cselekedetek szerint fog megfizetni: haraggal ellenségeinek, büntetéssel szorongatóinak, büntetéssel fizet a szigeteknek.

19 És félik napnyugottól fogva az Úrnak nevét, és naptámadattól az ő dicsőségét, mikor eljő, * mint egy sebes folyóvíz, a melyet az Úr szele hajt. [u'Jer. 47,2. 46,7.8.']

20 És eljő Sionnak * a megváltó, és azoknak, a kik Jákóbban megtérnek hamisságokból, szól az Úr. [u'R\xf3m. 11,26. \xc9sa. 57,13.']

21 És én ő velök ily szövetséget szerzek, szól az Úr: lelkem, a mely rajtad nyugoszik, és beszédeim, a melyeket szádba adtam, el nem távoznak szádból, és magodnak szájából, és magod magvának szájából, így szól az Úr, mostantól mind örökké!