ÉSAIÁS KÖNYVE

10. fejezetAz igazságtalan bírák büntetése

1 Jaj a hamis határozatok határozóinak, és a jegyzőknek, a * kik gonoszt jegyeznek, [u'M\xe1t\xe9 23,13\u201329.']

2 Hogy elriaszszák a gyöngéket a törvénykezéstől, s elrabolják népem szegényeinek igazságát, * hogy legyenek az özvegyek az ő prédájok, és az árvákban zsákmányt vessenek. [u'\xc1m\xf3s 2,6. 8,6. Mik. 2,9.']

3 S vajjon mit míveltek a meglátogatásnak és a messzünnen rátok jövő pusztulásnak napján? * Kihez futtok segítségért, és hol hagyjátok dicsőségeteket? [u'\xc9sa. 7,17\u201320. Mik. 7,4. Luk. 12,20.']

4 Bizony csak: a foglyok alá hanyatlanak és a megölettek alá hullanak; mind ezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.

Az assírusok kevélysége és megaláztatása

5 Jaj Assiriának, haragom botjának, mert pálcza az ő kezében az én búsulásom!

6 Istentelen nemzetség ellen küldtem őt, és haragom népe ellen rendelém, hogy prédáljon és zsákmányt vessen, és eltapodja azt, mint az utczák sarát.

7 De ő nem így vélekedik, és szíve nem így gondolkozik, mert ő pusztítani akar, * és kigyomlálni sok népeket. [u'Zak. 1,15. Jer. 50,28.29. 51,24.25. Zsolt. 137,9. 2 Kir. 18,24\u201333.']

8 Mert így szól: Vajjon vezéreim nem mind királyok-é?

9 Nem úgy megvettem-éKalnót, mint Kárkemist? És Hamáthot, * mint Arphádot? És Samariát, mint Damaskust? [u'2 Kir. 18,34.35. 17,6. 16,9.']

10 Miképen megtalálta volt kezem a bálványok országait, holott pedig több faragott képük volt, * mint Jeruzsálemnek és Samariának, [u'\xc9sa. 36,18.19.']

11 Avagy a mint cselekedtem Samariával és az ő bálványaival; nem úgy cselekedhetem-é Jeruzsálemmel és bálványképeivel?

12 Ezért ha majd elvégezi az Úr minden dolgát Sion hegyén és Jeruzsálemben, meglátogatom az Assiriabeli király nagyakaró * szíve gyümölcsét és nagyralátó szeme kevélységét. [u'\xc9sa. 10,7. Jer. 50,18.']

13 Mert ezt mondá: Kezem erejével míveltem eztés bölcseségemmel, mivel okos vagyok; elvetettem soknépeknek határit, és kincseikben zsákmányt vetettem, és leszállítám, mint erős, a magasanülőket;

14 És kezem úgy találta mintegy fészket a népek gazdagságát; és a mily könnyenelszedik az elhagyott tojásokat, azonképen foglaltam én el az egész földet; és nem volt senki, a ki szárnyát mozdította, vagy száját megnyitotta, vagy csak sipogott volna is!

15 Avagy dicsekszik-é a fejsze azzal szemben, a ki vele vág? vagy a fűrész felemeli-é magát az ellen, a ki vonsza azt? * Mintha a bot forgatná azt, a ki őt felemelé, és a pálcza felemelné azt, a minem fa! [u'\xc9sa. 10,5.6. 45,9. 64,8. R\xf3m. 9,20.21.']

16 Azért az Úr, a seregek Ura kövéreire ösztövérséget bocsát, és az ő dicsősége alatt égés ég, miként a tűz égése;

17 És lészen Izráel világossága tűz gyanánt, és annak Szentje láng gyanánt, és ég és megemészti gazzát és tövisét egy napon;

18 Az ő erdejének és kertjének ékességét pedig lelkétől mind testéig megemészti, * és lesorvad, mint a sorvadozó; [u'Zak. 11,1.2.']

19 Erdője fáinak maradéka kicsiny lészen, és azokat egy gyermek is felírhatja!

Izráel maradékjának megtérése

20 És lészen ama napon, hogy többé nem támaszkodik Izráel maradéka és a ki megmaradt Jákób házából, az őt nyomorgatóhoz, hanem támaszkodik az Úrhoz, Izráel Szentjéhez hűségesen;

21 A maradék * megtér, a Jákób maradéka az erős Istenhez. [u'R\xf3m. 11,5.']

22 Mert ha néped Izráel számszerint annyi lenne is, mint a tenger fövenye, csakmaradéka tér meg; * az elvégezett pusztulás elárad igazsággal! [u'\xc9sa. 28,5. R\xf3m. 9,27.']

23 Mert elvégezett pusztítást cselekszik az Úr, a seregek Ura, mind az egész földön.

24 Azért így szól az Úr, a seregeknek Ura: Ne félj népem, Sionnak lakosa, az Assiriabeli királytól! bárbotjával megver tégedet és pálczáját felemeli rád, miként Égyiptom egykoron;

25 Mert még csak egy kevés idő van: és elfogy búsulásom, és haragom az ő megemésztésökre * lészen! [u'Agge. 2,7.21.22.']

26 És a seregeknek Ura ostort emel ő ellenök, miként a * Midián levágatása idején az Oreb kőszikláján, és pálczáját a tenger fölé emeli, mint Égyiptomban egykoron. [u'2 M\xf3z. 14,27.28. Bir. 7,25. \xc9sa. 9,4.']

27 És lesz ama napon: eltávozik az ő terhe válladról és igája nyakadról, és megromol az iga a kövérségnek miatta.

28 Ajjáthba jő, Migronba átsiet, Mikhmásnál rakja le hadakozó szerszámait;

29 Átmennek a szoroson, Gébában lesz hálóhelyünk; megrémül Ráma, Gibea, Saulnak * városaelfut. [u'1 S\xe1m. 10,26.']

30 Kiálts Gallim leánya, és vedd füleidbe Laisa, ésszegény Anathóth!

31 Madména megindul, Gébim lakosai mentik övéiket;

32 Még Nóbba megyenma, hogy ott megálljon, és emeli már kezét Sion leányának hegye és Jeruzsálemnek halma ellen!

33 De ímé az Úr, a seregeknek Ura: levagdalja az ágakat rémítő hatalommal, és a magas termetűek kivágattatnak, és a magasságosak megaláztatnak;

34 Az erdő sűrű ágait levágja * vassal, és megdől a Libánon egy hatalmas által. [u'Zak. 11,1.2. \xc9sa. 37,36. 2 Kir. 19,35.']