MÓZES I. KÖNYVE

7. fejezetNoé bémegy a bárkába

1 Monda az Úr Noénak: Menj be te, és egész házadnépe a bárkába: mert téged láttalak * igaznak előttem ebben a nemzedékben. [u'r\xe9sz 6,9.']

2 Minden tiszta baromból hetet-hetet vígy be, hímet és nőstényét; azokból a barmokból pedig, a melyek nem tiszták, kettőt-kettőt, hímet és nőstényét.

3 Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényét, hogy magvok maradjon az egész föld színén.

4 Mert hét nap múlva esőt bocsátok a földre negyven nap és negyven éjjel; és eltörlök a föld színéről minden állatot, melyet teremtettem.

5 Cselekedék azért Noé mind a szerint, a mint az Úr néki megparancsolta vala.

6 Noé pedig hatszáz esztendős vala, mikor az özönvíz volt a földön.

7 Beméne azért Noé * és az ő fiai, az ő felesége, és fiainak feleségei ő vele a bárkába, az özönvíz elől. [u'M\xe1t\xe9 24,38. Luk. 17,27.']

8 A tiszta barmok közűl, és a tisztátalan barmok közűl, a madarak közűl, és minden földön csúszó-mászó állat közűl,

9 Kettő-kettő méne be Noéhoz a bárkába, hím és nőstény: a mint Isten megparancsolta vala Noénak.

10 Lőn pedig hetednapra, hogy megjöve az özönvíz a földre.

Az özönvíz

11 Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, felfakadának ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyilatkozának.

12 És esék az eső a földre negyven nap és negyven éjjel.

13 Ugyanezen a napon ment vala be Noé és Sém és Khám és Jáfet, Noénak fiai, és Noé felesége és az ő fiainak három felesége velök együtt a bárkába.

14 Ők, és minden vad az ő neme szerint és minden barom az ő neme szerint és minden csúszó-mászó állat, mely csúsz-mász a földön, az ő neme szerint és minden repdeső állat az ő neme szerint, minden madár, minden szárnyas állat.

15 Kettő-kettő méne be Noéhoz a bárkába minden testből, melyben élő lélek vala.

16 A melyek pedig bemenének, hím és nőstény méne be minden testből, a mint parancsolta vala Isten őnéki: és az Úr bezára utána azajtót.

17 Mikor az özönvíz negyven napig volt a földön, annyira nevekedének a vizek, hogy felveheték a bárkát, és az felemelkedék a földről.

18 A vizek pedig áradának és egyre nevekedének a földön, és a bárka jár vala a víz színén.

19 Azután a vizek felette igen nagy erőt vevének a földön, és a legmagasabb hegyek is mind elboríttatának, melyek az egész ég alatt valának.

20 Tizenöt singgel nevekedének a vizek feljebb, minekutánna a hegyek elboríttattak vala.

21 És oda vesze minden földön járó test, madár, barom, vad, és a földön nyüzsgő minden csúszó-mászó állat; és * minden ember. [u'M\xe1t\xe9 24,39. Luk. 17,27.']

22 Mindaz, a minek orrában élő lélek lehellete vala, a szárazon valók közűl mind meghala.

23 És eltörle az Istenminden állatot, a mely a föld színén vala, az embertől a baromig, a csúszó-mászó állatig, és az égi madárig; mindenek eltöröltetének a földről; és * csak Noé marada meg, és azok a kik vele valának a bárkában. [u'2 P\xe9t. 2,5.']

24 És erőt vevének a vizek a földön, száz ötven napig.