MÓZES I. KÖNYVE

13. fejezetÁbrám különválik Lóttól

1 Feljöve azért Ábrám Égyiptomból, ő és az ő felesége, és mindene valamije vala, és Lót is ő vele, a déli tartományba.

2 Ábrám pedig igen gazdag vala barmokkal, ezüsttel és aranynyal.

3 És méne helyről helyre délfelől mind Béthelig, oda a hol először vala az ő sátora, Béthel és Hái között.

4 Annak az oltárnak helyére, * melyet ott elsőben készített vala: és segítségűl hívá ott Ábrám az Úrnak nevét. [u'r\xe9sz 12,8.']

5 Lótnak is pedig, a ki Ábrámmal jár vala, valának juhai, ökrei és sátorai.

6 És nem bírá meg őket az a föld, hogy együtt lakjanak, mert sok jószáguk vala, és nem lakhatának együtt.

7 Versengés is támada az Ábrám barompásztorai között, és a Lót barompásztorai között; és a Kananeusok és a Perizeusok is ott laknak vala akkor azon a földön.

8 Monda azért Ábrám Lótnak: Ne legyen versengés közöttem és közötted, se az én pásztoraim között és a te pásztoraid között: hiszen atyafiak vagyunk.

9 Avagy nincsen-é előtted mind az egész föld? Válj el kérlek, tőlem; ha te balra tartasz, én jobbra megyek; ha te jobbra menéndesz, én balra térek.

10 Felemelé azért Lót az ő szemeit, és látá, hogy a Jordán egész melléke bővizű föld; mert minekelőtte elvesztette volna az Úr Sodomát és Gomorát, mind Czoárig olyan vala az, mint az Úr kertje, mint Égyiptom földe.

11 És választá Lót magának a Jordán egész mellékét, és elköltözék Lót kelet felé: és elválának egymástól.

12 Ábrám lakozik vala a Kanaán földén, Lót pedig lakozik vala a Jordán-melléki városokban, és sátoroz vala Sodomáig.

13 Sodoma * lakosai pedig nagyon gonoszok és bűnösök valának az Úr előtt. [u'Ez\xe9k. 16,49.']

Ismételt ígéret Ábrámnak

14 Az Úr pedig monda Ábrámnak, minekutánna elválék tőle Lót: Emeld fel szemeidet és tekints arról a helyről, a hol vagy, északra, délre, keletre és nyugotra.

15 Mert * mind az egész földet, a melyet látsz, néked adom, és a te magodnak örökre. [u'r\xe9sz 12,7. r\xe9sz 15,18. 26,4. 5 M\xf3z. 34,4. Csel. 7,4.5.']

16 És * olyanná tészem a te magodat, mint a földnek pora, hogyha valaki megszámlálhatja a földnek porát, a te magod is megszámlálható lesz. [u'R\xf3m. 4,17. Zsid. 11,12.']

17 Kelj fel, járd be ez országot hosszában és széltében: mert néked adom azt.

18 Elébb mozdítá azért sátorát Ábrám, és elméne, és lakozék Mamré tölgyesében, mely Hebronban van, és oltárt építe ott az Úrnak.