EZSDRÁS KÖNYVE

3. fejezetAz égőáldozati oltár felállítása; a sátoros ünnep megülése

1 Mikor pedig eljöve a hetedik hónap, és Izráel fiai az ő városaikban * lakozának,felgyűle a nép egyenlőképen Jeruzsálembe. [u'r\xe9sz 2,70.']

2 És fölkele Jésua, * Jósádák fia, s az ő atyjafiai, a papok, és † Zorobábel, Sealtiél fia s az ő atyjafiai, és megépíték Izráel Istenének oltárát, hogy áldozzanak rajta égőáldozatokat, a mint írva van Mózesnek, az Isten emberének törvényében. [u'5 M\xf3z. 12,5. Zak. 3,1.'] ; [u'2 Kr\xf3n. 23,18. 35,12.26.']

3 És erősfundamentomra állíták fel az oltárt, mert félnek vala a földnek népétől, és áldozának rajta égőáldozatokat az Úrnak, * reggeli és estveli égőáldozatokat. [u'4 M\xf3z. 28,3\u201310. 2 M\xf3z. 29,38.']

4 És megülék * a sátoros ünnepet, a mint írva van, s áldozánakégőáldozatot napról-napra szám és szokás szerint minden napit az ő napján. [u'3 M\xf3z. 23,34. 4 M\xf3z. 29,13\u201334. 5 M\xf3z. 16,13\u201315.']

5 És azután áldozákaz állandó napi, továbbá a hónapok * első napjain s az Úr minden szent ünnep napjain viendő égőáldozatot, és mindazokért valót, a kik önkénytesen ajándékozának az Úrnak. [u'2 M\xf3z. 29,42. 4 M\xf3z. 28,11. 29,2\u20135.39. Nehem. 10,32.33.']

6 Tehát a hetedik hónap első napjától fogva kezdének égőáldozatot áldozni az Úrnak, a mikor az Úr templomának alapköve még nem tétetett le.

7 És adának pénzt a kő- ésfavágóknak s a mesterembereknek, és ételt és italt és olajat a Sidonbelieknek * és Tírusbelieknek, hogy hozzanak czédrusfákat a Libánonról a joppéi tenger felé, Czírus, persa király nékik adott engedelme szerint. [u'1 Kir. 5,2.6.9. 2 Kr\xf3n. 2,10\u201315.']

A templom alapkő-letétele

8 Második esztendőben azután, hogy fölmenének az Isten házához Jeruzsálembe, a második hónapban megkezdték az építést Zorobábel, a Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia * és a többi atyjafiaik, a papok és Léviták és mindnyájan, a kik a fogságból visszajöttek vala Jeruzsálembe, és rendelék a Lévitákat, a kik húsz esztendősök vagy azon felül valának, az Úr háza építésének vezetésére. [u'1 Kr\xf3n. 23,4.24.']

9 És előlálla Jésua, * az ő fiai és atyjafiai, Kadmiél és fiai, a Júda fiai, egyenlőképen, hogy vezérei legyenek az Isten házát építő munkásoknak, továbbá Hénádád fiai, fiaik és testvéreik, – mindLéviták. [u'r\xe9sz 2,40. Nehem. 3,18.24. 10,10.']

10 S midőn az építők letették az Úr templomának alapkövét, * Jésua és Zorobábeloda állaták a papokat öltözetükben kürtökkel, s a Lévitákat, Ásáf fiait czimbalmokkal, hogy dícsérjék az Urat, Izráel királyának, Dávidnak rendelete szerint. [u'r\xe9sz 2,41.69. 2 Kr\xf3n. 5,12. 20,21. 23,18. 1 Kr\xf3n. 25,2.']

11 És énekelének, dícsérvén az Urat és hálát adván néki, mert jó, * mert mindörökké van az ő irgalmassága Izráelen! És mind az egész nép nagy felszóval kiált vala, dícsérvén az Urat, hogy az Úr házának alapköve immáron letétetett! [u'Zsolt. 106,1. Zsolt. 107,1. Zsolt. 118,1. Zsolt. 136,1. 1 Kr\xf3n. 16,1.34.']

12 Nagy sokan * pedig a papok és a Léviták és a családfők közül, a vének, a kik látták vala az első házat, mikor alapot vetnek vala most e háznak az ő szemök előtt, nagy felszóval sírnak vala, sokan pedig örömükben nagy felszóval kiáltanak vala; [u'Agge. 2,3. Zak. 4,10.']

13 Úgy hogy a nép nem tudja vala megkülönböztetni az örömben való kiáltást a nép siralmának szavától, mert a nép kiált vala nagy felszóval, és ez a szó messze földre meghallatott.