EZÉKIEL KÖNYVE

47. fejezetA templomból kifolyó áldásdús víz

1 És visszatéríte engem a ház ajtajához, és ímé, víz * jő vala ki a ház küszöbe alól napkelet felé, mert a ház eleje kelet felé vala, és a víz aláfoly vala a ház jobb oldala alól az oltártól délre. [u'J\xf3el 3,18.']

2 És kivitt engem az északi kapu útján, és elhordoza engem a kivül való úton a külső kapuhoz, mely napkeletre néz, és ímé, a víz ott forr vala ki a jobb oldal alól.

3 Mikor kiméne az a férfiú * napkelet felé, mérőzsinórral a kezében, mére ezer singet; és átvitt engem a vizen, a víz bokáig ér vala. [u'r\xe9sz 40,3.']

4 És mére ismét ezeret, és átvitt engem a vizen, a víz pedig térdig ér vala. És mére ismét ezeret és átvitt engem s a víz derékig ér vala.

5 És mére még ezeret, s vala olyanfolyó, hogy át nem meheték rajta, mert magas vala a víz, megúszni való víz, folyó, mely meg nem lábolható.

6 És monda nékem: Láttad-é, embernek fia? És visszavezete engem a * folyó partján. [u'vers 3.4.']

7 És mikor visszatértem, ímé, a folyó partján igen sok fa vala mindkét felől.

8 És mondá nékem: Ez a víz * a keleti tájékra foly ki, és a lapáczra megyen alá, és a tengerbe megyen be, a tengerbe szakad, és meggyógyul a víz. [u'Jel. 22,2.']

9 És lészen, hogy minden élő állat, a mely nyüzsög, valahova e folyam bemegyen, élni fog; és a halaknak nagy bőségök lészen, mert ez a víz bement oda, és azok meggyógyulnak, és él minden, valahova e folyó bement.

10 És lészen, hogy halászok állanak rajta Éngeditől Énegláimig: varsák kivető helye lészen; nemök szerint lesznek benne a halak, mint a nagy tenger halai, nagy bőséggel.

11 Mocsarai és tócsái pedig nem gyógyulnak meg, só helyei lesznek.

12 És a folyó mellett, mind a két partján mindenféle * ennivaló gyümölcsfája nevekedik fel; leveleik el nem hervadnak és gyümölcseik el nem fogynak; havonként új meg új gyümölcsöt teremnek, mert vizök onnét a szenthelyből † foly ki; és gyümölcsük eledelre és leveleik orvosságra valók. [u'Jel. 22,2.'] ; [u'vers 1.']

Az ország határai

13 És monda az Úr Isten: Ez a határ, a mely szerint örökségül osszátok el magatok közt a földet Izráel tizenkét törzsöke szerint, * Józsefnek két örökséget. [u'1 M\xf3z. 48,5.6.']

14 És vegyétek azt örökségül mindnyájan egyenlően, mivelhogy fölemeltem kezemet, * hogy atyáitoknak adom azt, tehát essék néktek az a föld örökségül. [u'r\xe9sz 20,2.6. 2 M\xf3z. 3,8.']

15 És ez legyen a föld határa, észak felé a nagy-tengertől, Hetlónon * át Sedádnak menve: [u'4 M\xf3z. 34,7.8.']

16 Hamát, * Berótha, Szibraim, mely Damaskus határa és Hamát határa közt van, a középső Hásér, mely Havrán határán van. [u'2 S\xe1m. 8,8.']

17 Így legyen a határ a tengertől Haczar-Énónig Damaskus határán és azontúl északra, és Hamát * határán: ez az északi oldal. [u'4 M\xf3z. 13,22. Bir. 3,3.']

18 És a keleti oldalon: Havrán és Damaskus és Gileád között és Izráel földje között a Jordán legyen; ama határtól a keleti tengerig mérjétek: ez a keleti oldal.

19 És a déli oldalon dél felé: Támártól a versengések vizéig Kádesben, azutána folyó felé a nagy-tengerig: ez a déli oldal dél felé.

20 És a nyugoti oldal: a nagy-tenger, ama határtól fogva addig, a hol egyenesen Hamátba menni: ez a nyugoti oldal.

21 És oszszátok el ezt a földet magatok közt Izráel nemzetségei szerint.

22 És legyen, hogy sorsvetéssel oszszátok el azt magatok közt és a jövevények közt, a kik közöttetek lakoznak, a kik közöttetek fiakat nemzettek, és úgy tartsátok őket, mint a ki ott született az Izráel fiai között: veletek együtt sorsvetéssel legyen örökségök Izráel nemzetségei között.

23 És úgy legyen, hogy a mely nemzetséggel lakozik a jövevény, ott adjátok ki az ő örökségét. Ezt mondja az Úr Isten.