EZÉKIEL KÖNYVE

20. fejezetIzráel engedetlensége a múltban és a jelenben

1 És lőn a hetedik esztendőben, az ötödik hónap tizedikén: jövének férfiak Izráel vénei közül megkérdezni az Urat, és leülének előttem.

2 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:

3 Embernek fia! beszélj Izráel véneivel, és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Nemde engem megkérdezni jöttetek-é? Élek én, hogy nem engedem, hogy megkérdezzetek engem, ezt mondja az Úr Isten.

4 Ítélni akarod őket, ítélni akarsz, embernek fia? add tudtokra atyáik útálatosságait!

5 És mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Azon a napon, melyen elválasztám Izráelt, és fölemelém kezemet a Jákób háza magvának, és megismertetém magamat velök Égyiptom földjén, és kezemet fölemelém nékik, mondván: Én vagyok az Úr, a ti Istentek!

6 Azon a napon felemeltem kezemet nékik, hogy kihozzam őket Égyiptom földjéről a földre, a melyet kinéztem vala nékik, a mely téjjel és mézzel folyó, ékessége az minden tartománynak;

7 És mondék nékik: Kiki az ő szemei útálatosságait elvesse, és Égyiptom bálványaival * meg ne fertéztessétek magatokat; én vagyok az Úr, a ti Istentek! [u'J\xf3zs. 24,14.23.']

8 De pártot ütének ellenem, s nem akarának hallgatni reám. Senki az ő szeme útálatosságait el nem veté és Égyiptom bálványait el nem hagyá. Mondám * azért, hogy kiöntöm búsulásomat rájok, teljessé teszem haragomat rajtok Égyiptom földjének közepette. [u'r\xe9sz 23,8.']

9 De cselekedtem az én * nevemért, hogy ez meg ne gyaláztassék a pogányok szemei előtt, a kik közt ők valának, a kiknek szemei előtt megismertettem magamat velök, hogy kihozom őket Égyiptom földjéről. [u'vers 14.22. 4 M\xf3z. 14,13\u201320.']

10 És kihozám őket * Égyiptom földjéről, s vivém őket a pusztába. [u'2 M\xf3z. 13,18.']

11 És adám nékik parancsolatimat, és törvényeimet kijelentém nékik, melyeket az ember ha cselekszik, * él azok által. [u'r\xe9sz 18,5\u20139. 3 M\xf3z, 18,5.']

12 És adám nékik szombataimat * is, hogy legyenek jegyül köztem és ő közöttök; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjök. [u'2 M\xf3z. 16,29.30. 20,8\u201311.']

13 De pártot üte ellenem Izráel háza a pusztában, az én parancsolatimban nem jártak és törvényeimet megveték, a melyeket az ember ha cselekszik, él azok által; és az * én szombataimat megfertéztették felette igen. Mondám azért, hogy kiöntöm búsulásomat rájok a pusztában, hogy elveszessem őket. [u'2 M\xf3z. 16,27\u201329.']

14 De cselekedtem az én nevemért, hogy meg ne gyaláztassék * a pogányok szemei előtt, a kiknek szeme láttára kihoztam vala őket. [u'2 M\xf3z. 32,12.14.']

15 És föl is emelém én kezemet nékik a pusztában, hogy be nem viszem őket a földre, * melyet adtam nékik, mely téjjel és mézzel folyó, ékessége az minden tartománynak; [u'4 M\xf3z. 14,15. 20\u201324.']

16 Mivelhogy törvényeimet megvetették és parancsolataimban nem jártak, és szombataimat megfertéztették, mert bálványaik * után járt vala szívök: [u'\xc1m\xf3s 5,25.26.']

17 Mindazáltal kedvezett szemem nékik, hogy el ne veszessem őket, és nem vetettem nékik véget a pusztában.

18 És mondék fiaiknak a pusztában: A ti atyáitok parancsolataiban ne járjatok, és az ő törvényeiket meg ne tartsátok, s bálványaikkal magatokat meg ne fertéztessétek.

19 Én vagyok a ti Uratok, Istentek: az én parancsolatimban járjatok, az én törvényimet tartsátok meg, és azokat cselekedjétek.

20 És az én szombatimat * megszenteljétek, hogy legyenek jegyül én köztem és tiköztetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek. [u'2 M\xf3z. 20,10.']

21 De pártot ütének a fiak ellenem, parancsolataimban nem jártak, s törvényeimet meg nem tartották, hogy azokat cselekedjék, a melyeket az ember ha cselekszik, él azok által; szombataimat megfertéztették; mondám azért, hogy kiöntöm búsulásomat rájok, teljessé teszem haragomat rajtok a pusztában.

22 De visszavontam kezemet, s cselekedtem az én nevemért, * hogy meg ne gyaláztassék a pogányok előtt, a kiknek szeme láttára kihoztam őket. [u'vers 9.14. 2 M\xf3z. 32,12\u201314.']

23 Föl is emelém én kezemet nékik a pusztában, hogy elszélesztem * őket a pogányok közé, és szétszórom őket a tartományokba; [u'1 Kr\xf3n. 15,13.']

24 Mivelhogy törvényeimet nem cselekedték, s parancsolataimat megvetették, és szombataimat megfertéztették, s atyáik bálványai után voltak szemeik.

25 És én is adtam nékik nem jó * parancsolatokat, s törvényeket, a melyek által ne éljenek. [u'4 M\xf3z. 15,32.35.36. Csel. 15,10.']

26 S megfertéztetém * őket ajándékaikkal, mikor tűzön vittek át minden elsőszülöttet, † hogy elpusztítsam őket, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr. [u'Csel. 7,42.43.'] ; [u'r\xe9sz 16,21.']

27 Azért szólj az Izráel házának, embernek fia, és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Még ebben is gyalázattal illettek engem a ti atyáitok, hogy hűtlenül elszakadának tőlem:

28 Mikor bevittem őket a földre, a melyért fölemeltem kezemet, * hogy azt nékik adom, megtekintének minden magas halmot és minden sűrű ágú fát, és ott áldozzák vala az ő áldozatjaikat, és ott adják vala haragra ingerlő † ajándékaikat; és oda teszik vala kedvelt illatjokat, és oda öntik vala italáldozataikat. [u'vers 6. 2 M\xf3z. 3,8.'] ; [u'r\xe9sz 8,5.']

29 És mondék nékik: Micsoda e magaslat, a hova ti gyülekeztek? És nevezik nevét magaslatnak mind e mai napig.

Ítélet és igéret

30 Ennekokáért mondjad Izráel házának: Így szól az Úr Isten: Nemde a ti atyáitok módjára fertéztetitek-é meg magatokat, és az ő útálatosságaik szerint paráználkodtok-é?

31 És ajándékaitok vitelével, mikor átviszitek fiaitokat a tűzön, fertéztetitek meg magatokat minden bálványaitok előtt mind e mai napig, és én engedjem, hogy megkérdezzetek engem, Izráel háza? Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem engedem, hogy megkérdezzetek engem!

32 És a mi lelketekben támadt, semmiképpen sem lesz meg, hogy azt mondjátok: Leszünk olyanok, mint a pogányok, mint a tartományok nemzetségei, szolgálván fának és * kőnek. [u'Jer. 44,17.']

33 Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy erős kézzel és kinyújtott karral és kiontott búsulással uralkodom rajtatok.

34 És kiviszlek titeket a népek közül, és egybegyűjtelek titeket a tartományokból, melyekbe elszéledtetek, erős kézzel és kinyújtott karral és kiontott búsulással;

35 És vezetlek titeket a népek * pusztájára, hol szemtől-szembe törvénykezem veletek. [u'2 Kir. 25,11. 18\u201321.']

36 A mint törvénykeztem * a ti atyáitokkal Égyiptom földének pusztájában; úgy törvénykezem veletek, ezt mondja az Úr Isten. [u'4 M\xf3z. 14,22.29. 27,64.65.']

37 És átviszlek titeket a vessző alatt, és hozlak titeket a frigynek kötelébe.

38 És kitisztítom közületek a pártosokat, és az ellenem támadókat, és a földről, melyen jövevények voltak, kihozom őket, de Izráel földjére nem fognak bemenni, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!

39 Ti pedig, Izráel háza, azt mondja az Úr Isten, mindenitek * járjon az ő bálványai után és szolgáljon azoknak; de azután bizony, hallgatni fogtok rám, és az én szent nevemet többé meg nem fertéztetitek ajándékitokkal és bálványaitokkal. [u'1 Kir. 18,21.']

40 Mert az én szent hegyemen, Izráelnek magas hegyén, ezt mondja az Úr Isten, ott fog szolgálni nékem Izráel egész háza együtt azon a földön; ott kedvelem őket, ott kivánom meg a ti áldozataitokat és ajándékitoknak első zsengéjét mindenben, mit nékem szenteltek.

41 Kedves illatban kedvellek titeket, mikor kihozlak titeket a népek közül és egybegyűjtelek titeket a tartományokból, melyeken elszéledtetek, és megszenteltetem ti bennetek a pogányok szemei előtt.

42 És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, * mikor beviszlek titeket Izráel földjére, arra a földre, melyért fölemeltem kezemet, hogy adom azt a ti atyáitoknak. [u'Ezsdr. 1,1\u20135. Zsolt. 126,1\u20134.']

43 És ott megemlékeztek útaitokról, s minden cselekedeteitekről, melyekkel magatokat megfertéztettétek, s megútáljátok * ti magatokat minden gonoszságtokért, melyeket cselekedtetek. [u'Nehem. 9,33\u201338.']

44 És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor cselekszem veletek az én nevemért, és nem a ti gonosz útaitok és romlott cselekedeteitek szerint, oh Izráel háza, ezt mondja az Úr Isten!

Káldeusok kardja a zsidók és ammoniták ellen

45 És lőn az Úrnak beszéde hozzám, mondván:

46 Embernek fia! fordítsd orczádat délre, és szólj dél felé és prófétálj a déli mező erdeje ellen!

47 És mondjad a dél erdejének: Halld meg az Úr beszédét, így szól az Úr Isten: Ímé, én tüzet gyújtok benned, hogy megemészszen te benned minden zöldelő és minden aszú fát. Meg nem aluszik a lángoló láng, és megég a miatt minden orcza déltől északig.

48 És meglátja minden test, hogy én, az Úr gyújtottam meg azt, mertmeg nem aluszik.

49 És mondék: Ah, ah, Uram Isten! ezek azt mondják nékem: Hát nem példabeszédekben beszél ez?