MÓZES II. KÖNYVE

17. fejezetA kősziklából víz ered

1 És elindula Izráel fiainak egész gyülekezete a Szin pusztájából, * az Úr rendeléséhez képest az ő útjok rendje szerint és tábort ütének Refidimben. De a népnek nem vala inni való vize. [u'4 M\xf3z. 33,12.14.']

2 Verseng * vala azért a nép Mózessel és mondák: Adjatok nékünk vizet, hogy igyunk. És monda nékik Mózes: Miért versengtek én velem? Miért kísértitek az Urat? [u'4 M\xf3z. 20,2.']

3 És szomjúhozik vala ott a nép a vízre és zúgolódék a nép Mózes ellen és monda: Miért hoztál ki minket Égyiptomból? hogy szomjúsággal ölj meg minket, gyermekeinket és barmainkat?

4 Mózes pedig az Úrhoz kiálta mondván: Mit cselekedjem ezzel a néppel? Kevés hijja, hogy meg nem köveznek engemet.

5 És az Úr monda Mózesnek: Eredj el a nép előtt és végy magad mellé Izráel vénei közűl; pálczádat is, * melylyel a folyót † megsujtottad, vedd kezedbe és indulj el. [u'2 M\xf3z. 4,2.'] ; [u'r\xe9sz 14,16.']

6 Ímé én oda állok te elődbe a sziklára a Hóreben, és te sujts a * sziklára, és víz jő ki abból, hogy igyék a nép. És úgy cselekedék Mózes Izráel vénei szeme láttára. [u'4 M\xf3z. 20,8. Zsolt. 78,15. 1 Kor. 10,4.']

7 És nevezé annak a helynek nevét Masszának és Méribának, Izráel fiainak versengéséért, és mert kísértették az Urat, mondván: Vajjon köztünk van-é az Úr vagy nincsen?

Az amálekiták legyőzetnek

8 Eljöve pedig * Amálek és hadakozék Izráel ellen Refidimben. [u'5 M\xf3z. 25,17.18.']

9 És monda Mózes Józsuénak: Válaszsz nékünk férfiakat és menj el, ütközzél meg Amálekkel. Holnap én a halom tetejére állok és az Isten pálczája * kezemben lesz. [u'r\xe9sz 4,20.']

10 És úgy cselekedék Józsué a mint mondotta vala néki Mózes, megütközék Amálekkel: Mózes, Áron és Húr pedig felmenének a halom tetejére.

11 És lőn, mikor Mózes felemelé kezét, Izráel győz vala; mikor pedig leereszté kezét, Amálek győz vala.

12 Mikor azért Mózes kezei elnehezedének, követ hozának és alája tevék, hogy arra űljön; Áron pedig és Húr tartják vala az ő kezeit, egy felől az egyik, más felől a másik, és felemelve maradának kezei a nap lementéig.

13 Józsué pedig leveré Amáleket és az ő népét fegyver élivel.

14 És monda az Úr Mózesnek: Írd meg ezt * emlékezetül könyvbe és add tudtára Józsuénak, hogy mindenestől eltörlöm Amálek † emlékezetét az ég alól. [u'4 M\xf3z. 24,20. 5 M\xf3z. 25,17\u201319.'] ; [u'1 S\xe1m. 15,2.3.']

15 És építe Mózes oltárt és nevezé nevét Jehova-Niszszi-nek.

16 És monda: Megesküdött az Úr, hogy harcza lesz az Úrnak Amálek ellen nemzetségről nemzetségre.