PRÉDIKÁTOR KÖNYVE

12. fejezetGondolj Istenre ifjúságodban, akkor lesz vígaszod vénségedben!

1 Örvendezz a te ifjuságodban, és vídámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak idejében, és járj a te szívednek útaiban, és szemeidnek látásiban; de megtudd, hogy mindezekért az Isten tégedet * ítéletre von! [u'vers 16.']

2 Vesd el a haragot a te szívedből, és vesd el a gonoszt a te testedből; mert az ifjúság és a hajnal hiábavalóság.

3 És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében, míg a veszedelemnek napjai el nem jőnek, és míg el nem jőnek az esztendők, melyekről azt mondod: nem szeretem ezeket!

4 A míg a nap meg nem setétedik, a világossággal, a holddal és csillagokkal egybe; és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után.

5 Az időben, mikor megremegnek a háznak őrizői, és megrogynak az erős férfiak, és megállanak az őrlő leányok, mert megkevesbedtek, és meghomályosodnak az ablakon kinézők.

6 És az ajtók kivül bezáratnak, a mikor is a malom zúgása halkabbá lesz; és felkelnek a madár szóra, és halkabbakká lesznek minden éneklő leányok.

7 Minden halmocskától is félnek, és mindenféleijedelmek vannak az úton, és a mandolafa megvirágzik, és a sáska nehezen vonszolja magát, és kipattan a kapor; mert elmegy az ember az ő örökös házába, és az utczán körül járnak a * sírók. [u'Jer. 9,17.18.']

8 Minekelőtte elszakadna az ezüst kötél és megromolna az arany palaczkocska, és a veder eltörnék a forrásnál, és beletörnék a kerék a kútba,

9 És a por * földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, a ki † adta volt azt. [u'1 M\xf3z. 2,7. 3,19.'] ; [u'Zak. 12,1.']

Istenfélelem a fősummája minden tudománynak

10 Felette nagy hiábavalóságok, azt mondja a prédikátor, mindezek hiábavalóságok!

11 És azonfelül, hogy a prédikátor bölcs volt, még a népet is tudományra tanította, és fontolgatott, és tudakozott, és írt sok * bölcs mondást. [u'1 Kir. 4,31\u201333.']

12 És igyekezett a prédikátor megtudni sok * kivánságos beszédeket, igaz írást és igaz beszédeket. [u'r\xe9sz 9,1.']

13 A bölcseknek beszédei hasonlatosak az ösztökéhez, és mint a szegek, erősen le vannak verve a gyülekezetek tanítóinak szavai;melyek egy pásztortól adattak.

14 Mindezekből, fiam, intessél meg: a sok könyvek írásának nincs vége, és a sok tanulás fáradságára van a testnek.

15 A dolognak summája, mindezeket hallván, ez:az Istent féljed, * és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga! [u'Zsolt. 111,10. Luk. 10,42.']

16 Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre * előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az. [u'2 Kor. 5,10.']