PRÉDIKÁTOR KÖNYVE

10. fejezet10. fejezet

1 Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bűnöket lecsendesít.

2 Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, a mely a fejedelemtől származik.

3 Hogya bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony sorsban ülnek.

4 Láttam, hogy a szolgák lovakon ültek;a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák.

5 A ki vermet ás, abba * beesik; és a ki a gyepűt elhányja, megmarja azt a kígyó. [u'Zsolt. 7,16. P\xe9ld. 26,27. 28,10.']

6 A ki a köveket helyökből kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; a ki hasogatja a fát, veszedelemben forog a miatt.

7 Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig minden dolognakeligazítására nagy előmenetel.

8 Ha megharap a kígyó, a míg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak.

9 A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik őt.

10 Az ő szája beszédinek kezdete bolondság, és az ő szája beszédinekvége gonosz balgatagság.

11 És a bolond szaporítja a szót, pedignem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?

12 A bolondnak munkája elfárasztja őt, mert a városba sem tud menni.

13 Jaj néked ország, kinek a te királyod * gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek. [u'\xc9sa. 3,5.6.']

14 Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a testnekerejéért és nem az italért.

15 A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház.

16 Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élőket: és * a pénz szerzi meg mindezeket. [u'Zsolt. 104,15.']

17 Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet.