DÁNIEL KÖNYVE

9. fejezetDániel bűnbánati imája Izráel népéért

1 Dáriusnak, az Asvérus * fiának első esztendejében, a ki a Médiabeliek nemzetségéből vala, a ki királylyá tétetett vala a Káldeusok országán; [u'Eszt. 1,1.2.']

2 Uralkodásának első esztendejében én, Dániel, megfigyeltem a könyvekben az esztendők számát, a melyről az Úr ígéje lőn Jeremiás prófétához, * hogy hetven esztendőnek kell eltelni Jeruzsálem omladékain. [u'Jer. 25,12. 29,10.']

3 És orczámat az Úr Istenhez emelém, hogy keressem őtimádsággal, könyörgéssel, bőjtöléssel, zsákban és hamuban.

4 És imádkozám az Úrhoz, az én Istenemhez, és vallást tevék, és mondám: Kérlek, oh Uram, * nagy és rettenetes Isten, a ki megtartja a szövetséget és a kegyességet azoknak, a kik őt szeretik és teljesítik az ő parancsolatait. [u'Nehem. 1,5. 5 M\xf3z. 7,9.']

5 Vétkeztünk és gonoszságot míveltünk, hitetlenül cselekedtünk * és pártot ütöttünk ellened, és eltávoztunk a te parancsolataidtól és ítéleteidtől. [u'2 Kir. 17,13\u201320.']

6 És nem hallgatánk a te szolgáidra, a * prófétákra, a kik a te nevedben szóltak a mi királyainknak, fejedelmeinknek, atyáinknak és az ország egész népének. [u'Nehem. 9,28\u201333. Jer. 18,12. 44,9\u201321.']

7 Tied Uram az igazság, mienk pedig orczánk pirulása, a mint ez ma van * Júda férfiain, Jeruzsálem lakosain és az egész Izráelen, a közel és távol valókon, mindama földeken, a melyekre kivetetted őket az ő gonoszságuk miatt, a melylyel vétkeztek ellened. [u'3 M\xf3z. 26,14. 28\u201333.']

8 Miénk, oh Uram, orczánk pirulása, a mi királyainké, fejedelmeinké és atyáinké, a kik vétkeztünk ellened.

9 A mi Urunké Istenünké az * irgalmasság és a bocsánat, mert † pártot ütöttünk ellene; [u'\xc9sa. 28,9. Siral. 3,23.'] ; [u'vers 5.']

10 És nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára, * hogy járjunk az ő törvényeiben, a melyeket előnkbe adott, az ő szolgái, a próféták által. [u'2 Kir. 17,13\u201320.']

11 És az egész Izráel áthágta a te törvényedet, és elhajlottak, hogy ne hallgassanak a te szódra. Ezért reánk szakad az átok és * eskü, a mely meg van írva Mózesnek, az Isten szolgájának törvényében; mert vétkeztünk ellene! [u'5 M\xf3z. 28,15\u201363.']

12 És teljesíté az ő szavait, a melyeket szóla ellenünk és a * mi bíráink ellen, a kik minket ítéltek, hogy nagy veszedelmet hoz reánk; mert nem történt olyan az egész ég alatt, a milyen történt Jeruzsálemben. [u'Jer. 24,2.3.']

13 A mint írva van a * Mózes törvényében, az a veszedelem mind reánk jöve! És az Úrnak, a mi Istenünknek szine előtt nem esedeztünk, hogy megtértünk volna a mi álnokságainkból, és figyeltünk volna a te igazságodra. [u'5 M\xf3z. 28,15\u201368.']

14 Azért készen tartotta az Úr a veszedelmet, és azt reánk hozá: mert igaz az Úr, a mi Istenünk minden cselekedetében, melyeket cselekszik; mert nem hallgattunk az ő szavára.

15 Most azért, oh mi Urunk, Istenünk! a ki kihoztad a te * népedet Égyiptom földéből hatalmas kézzel, és nevet szereztél magadnak, mint ma is van: vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk! [u'2 M\xf3z. 12,37. 13,21.22. 2 Kir. 17,13\u201320.']

16 Uram, a te * igazságod teljessége szerint forduljon el, kérlek, a te haragod és búsulásod a te városodtól, Jeruzsálemtől, a te szentséges hegyedtől, mert a mi bűneinkért és a mi atyáink hamisságaiért † gyalázatára van Jeruzsálem és a te néped mindeneknek mi körültünk. [u'Jer. 25,12.'] ; [u'Zsolt. 79,4.']

17 És most hallgasd meg, oh Istenünk, a te szolgádnak könyörgését és esedezéseit, és * világosítsd meg az Úrért a te orczádat a te szent helyeden, a mely elpusztíttatott. [u'4 M\xf3z. 6,25. Eszt. 8,16.']

18 Hajtsad, én Istenem, a te füledet hozzánkés hallgass meg; nyisd meg szemeidet és tekintsd meg a mi pusztulásunkat és a várost, a mely a te nevedről * neveztetik; mert nem a mi igazságunkban, hanem a te nagy irgalmasságodban bízvaterjesztjük elődbe a mi esedezéseinket. [u'Zsolt. 132,13.14. Siral. 1,4.']

19 Uram, hallgass meg! Uram, légy kegyelmes! Uram, légy figyelmetes, és cselekedd meg, ne késedelmezzél tennen magadért, * oh én Istenem; mert a te nevedről neveztetik a te városod és a te néped. [u'\xc9sa. 48,10.11.']

Isteni kijelentés a hetven hétről

20 És még szólék és imádkozám, és vallást tevék az én bűnömről, és az én népemnek, az Izráelnek bűnéről; és esedezésemet az Úr elé, az én Istenem elé terjesztém az én * Istenemnek szent hegyéért. [u'vers 18. Zsolt. 48,2.3.']

21 És még az imádságot mondom vala, mikor ama férfiú, Gábriel, * a kit elébb a látomásban láttam vala, sebességgel repülvén, megillete engem az estvéli áldozat idején. [u'r\xe9sz 8,16.']

22 És értésemre adá, és szóla nékem és monda: Dániel, most jöttem ki, hogy értelemre tanítsalak.

23 A te esedezésed kezdetén egy szózat támadt, és én eljöttem, hogy megjelentsem; mert te kedves vagy: vedd eszedbe azért a szózatot, és értsd meg a látomást!

24 Hetven * hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente. [u'vers 18.']

25 Tudd meg azért és vedd eszedbe: A * Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, † még pedig viszontagságos időkben. [u'Ezsdr. 1,1\u201311. Nehem. 2,1\u201320.'] ; [u'Ezsdr. 4,4\u20136.21. Nehem. 1,3.']

26 A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás * és senkije sem lesz. És a várost és a † szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz mintegyvízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás. [u'Luk. 23,33. 24,21. J\xe1n. 1,42.46.50.'] ; [u'Luk. 19,41\u201344.']

27 És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, * a míg az enyészet és a mi elhatároztatott, a pusztítóra szakad. [u'M\xe1t\xe9 24,15.']