ÁMÓS KÖNYVE

9. fejezetRettentő büntetés Izráelen

1 Látám az Urat állani az oltáron, és mondá: Üsd meg az oszlop fejét, hadd rendüljenek meg a küszöbök, és döntsd azokat mindnyájok fejére. A megmaradókat pedig fegyverrel ölöm meg. Nem fog elfutni közülök a futó, és nem menekül meg közülök a menekülő.

2 Ha a Seolba ássák is be magokat, kezem onnan is kiragadja őket; és ha az égbe * hágnának is fel, onnan is levonszom őket! [u'Zsolt. 139,8. Jer. 51,53. Abd. 1,4.']

3 És ha a Kármel tetején rejtőznének is el, onnan is előkeresem és elhozom őket; és ha szemeim elől a tenger fenekére bújnának is, ott is parancsolok a kígyónak és megmarja * őket. [u'r\xe9sz 5,19.']

4 És ha fogságba mennek is ellenségeik előtt, ott is parancsolok a fegyvernek és megöli őket; és reájok fordítom szemeimet, vesztökre és nem javokra.

5 Mert az Úr, a Seregek Ura az, a ki megérinti a földet és elolvad az,és jajgat annak minden lakója, és feldagad egészen, mint a folyam, * meg elapad, mint Égyiptom folyója. [u'r\xe9sz 8,8.']

6 A ki fenn az égben építé * az ő boltozatát, és annak íveit a földre alapítá; a ki előhívja a tenger † vizeit s kiönti azokat a földnek színére: az Úr az ő neve. [u'r\xe9sz 5,8.'] ; [u'Zsolt. 104,3.13. \xc9sa. 45,12.']

7 Nem olyanok vagytok-é ti előttem, oh Izráel fiai, mint a Kusiták fiai?! ezt mondja az Úr. Nem én hoztam-é ki Izráelt Égyiptom földéről, és a Filiszteusokat Kaftorból, és a Siriabelieket * Kirből?! [u'\xc9sa. 10,21.22. Siral. 3,22. 3 M\xf3z. 26,44. r\xe9sz 1,5. Jer. 47,4.']

8 Ímé, az Úr Isten szemmel tartja a bűnös országot, és eltörlöm azt a földnek színéről. Mindazáltal még sem pusztítom el egészen * a Jákóbnak házát, ezt mondja az Úr! [u'Jer. 30,11.']

9 Mert ímé, én parancsolok és szétrázom Izráel házát minden népek között, a mint a rostával rázogatnak; de nem esik a földre egy szemecske sem.

10 Fegyver által halnak meg az én népemnek minden * bűnösei, a kik azt mondják: Nem ér el minket † és nem jő reánk a veszedelem. [u'r\xe9sz 6,3.'] ; [u'r\xe9sz 8,14.']

Boldog jövő igérete

11 Azon a napon felemelem a Dávid leomlott sátorát, * és kijavítom repedezéseit, és felemelem omladékait, és megépítem azt, mint volt hajdanán. [u'vers 14.15. 1 Kir. 11,31.32. Ez\xe9k. 37,19\u201322. Jer. 24,6. 31,18.']

12 Hogy örökségképen bírják * az Edom maradékát és mindama népeket, a kik az én nevemről neveztetnek, ezt mondja az Úr, a ki megcselekszi ezt! [u'Abd. 1,18. \xc9sa. 14,2.']

13 Ímé, napok jőnek, ezt mondja az Úr, és ott éri a szántó az * aratót, a szőlőtaposó a magvetőt. És a hegyek musttal csepegnek, † a halmok pedig mind megáradnak. [u'H\xf3s. 2,23.'] ; [u'J\xf3el 3,18. 3 M\xf3z. 26,5.']

14 És hazahozom a fogságból az én népemet, az Izráelt, és fölépítik az elpusztult városokat, és lakoznak bennök. Szőlőket plántálnak és iszszák azok borát, és kerteket csinálnak és eszik * azoknak gyümölcsét. [u'5 M\xf3z. 30,3. \xc9sa. 65,21.']

15 És elplántálom * őket az ő földjökbe; és nem szaggattatnak ki többé az ő földjökből, a melyet adtam nékik, azt mondja az Úr, a te Istened! [u'Jer. 24,6. 32,37\u201344.']