APOSTOLOK CSELEKEDETEI

6. fejezetHét diakónus. A gyülekezet növekedése

1 Azokban a napokban pedig, mikor a tanítványok szaporodának, támada a görög zsidók közt panaszolkodás a héberek ellen, hogy az ő közülük való özvegyasszonyok mellőztetnek a mindennapi * szolgálatban. [u'r\xe9sz 2,45. 4,34.35.']

2 Annakokáért a tizenkettő egybegyűjtvén a tanítványok sokaságát, mondának: Nem helyes, hogy mi az Isten ígéjét elhagyjuk és az asztalok körül szolgáljunk.

3 Válaszszatok azért, atyámfiai, ti közületek hét férfiút, kiknek jóbizonyságuk van, kik Szent Lélekkel és bölcseséggel teljesek, kiket erre a foglalatosságra beállítsunk.

4 Mi pedig foglalatosok maradunk a könyörgésben és az * ígehirdetés szolgálatában. [u'r\xe9sz 1,14. 4,33. 5,42.']

5 És tetszék e beszéd az egész sokaságnak: és kiválaszták Istvánt, ki hittel és Szent Lélekkel teljes férfiú vala, * Filepet, Prokhórust, Nikánórt, Timónt, Párménást és Nikolaust, ki Antiókhiából való prozelitus vala; [u'r\xe9sz 8,5.26. 21,8.']

6 Kiket állatának az apostolok elébe; és miután imádkoztak, * kezeiket reájok veték. [u'4 M\xf3z. 8,10. 27,18. 5 M\xf3z. 34,9. 1 Tim. 4,14. 2 Tim. 1,6.']

7 És az Isten ígéje növekedék; és sokasodék nagyon a tanítványok száma Jeruzsálemben; és a papok közül is nagy sokan követék a hitet.

István bevádoltatása

8 István pedig teljes lévén hittel és erővel, nagy csodákat és jeleket cselekszik vala a nép között.

9 Előállának azonban némelyek ahhoz a zsinagógához tartozók közül, mely a szabadosokénak, Czirénebeliekének, Alexandriabeliekének és a Czilicziából és Ázsiából valókénak neveztetett, kik Istvánnal vetekednek vala.

10 De nem állhattak ellene a bölcseségnek * és a Léleknek, mely által szól vala. [u'Luk. 21,15.']

11 Akkor felbujtottak valami embereket, kik mondának: Hallottuk őt káromló beszédeket szólni Mózes ellen és az Isten ellen.

12 És felzendíték a népet, a véneket és az írástudókat; és reá rohanván, magukkal ragadák őt, és vivék a tanács elé;

13 És állatának hamis tanúkat, kik mondának: Ez az ember nem szűnik meg káromló beszédeket szólni e szent hely ellen * és a törvény ellen: [u'Jer. 26,11.']

14 Mert hallottuk, a mint azt mondá, hogy az a názáreti Jézus ezt a helyet elrontja, és megváltoztatja a czerimóniákat, melyeket adott nékünk Mózes.

15 És szemeiket reá vetvén a tanácsban űlők mindnyájan, olyannakláták az ő orczáját, mint egy angyalnak orczáját.