PÁL I. LEVELE A THESSALONIKABELIEKHEZ

4. fejezetIntés megszentelődésre

1 Továbbá pedig kérünk titeket, atyámfiai, és intünk az Úr Jézusban, hogy a szerint, a mint tőlünk tanultátok, mimódon kell forgolódnotok és Istennek tetszenetek: mindinkább gyarapodjatok. * [u'2 Thess. 3,12. 2 Kor. 5,20. r\xe9sz 2,12. Ef\xe9z. 4,1. 1 Kor. 15,58.']

2 Mert tudjátok, milyen parancsolatokat adtunk néktek az Úr Jézus által. * [u'2 Thess. 3,6.']

3 Mert ez az Isten akaratja, a ti szentté lételetek, hogy magatokat a paráznaságtól megtartóztassátok; * [u'vers 7. Zsid. 12,14. Ef\xe9z. 5,3.']

4 Hogy mindenitek szentségben és tisztességben tudja bírni a maga edényét, * [u'2 Kor. 4,7. 1 S\xe1m. 21,5.']

5 Nem kívánság gerjedelmével, mint a pogányok, a kik nem ismerik az Istent; * [u'R\xf3m. 1,24. Ef\xe9z. 2,12.']

6 Hogy senki túl ne lépjen és meg ne károsítsa valamely dologban az ő atyjafiát: mert bosszút áll az Úr mindezekért, a mint elébb is mondottuk néktek és bizonyságot tettünk. * [u'3 M\xf3z. 19,11. Gal. 5,21.']

7 Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre hívott el minket az Isten. * [u'vers 3. 2 Tim. 1,9. R\xf3m. 12,2.']

8 A ki azért megveti ezeket,nem embert vet meg, hanem az Istent, a ki Szent Lelkét is közlé velünk. * [u'Csel. 5,4. Ef\xe9z. 4,30.']

9 Az atyafiúi szeretetről pedig nem isszükség írnom néktek: mert titeket Isten maga tanított meg arra, hogy egymást szeressétek; * [u'r\xe9sz 1,8. 5,1. 1 J\xe1n. 2,27. J\xe1n. 6,45.']

10 Sőt gyakoroljátok is azt mindamaz atyafiak iránt, a kik egész Maczedóniában vannak. Kérünk azonban titeket atyámfiai, hogy mindinkább gyarapodjatok; * [u'r\xe9sz 1,7. 3,12.']

11 És becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, saját dolgaitoknak utána lássatok, és tulajdon kezeitekkel munkálkodjatok, a miként rendeltük néktek; * [u'2 Thess. 3,12. 2,9. Ef\xe9z. 4,28. Csel. 20,35.']

12 Hogy a kívülvalók iránt tisztességesen viselkedjetek, és semmi szükséget ne érezzetek. * [u'R\xf3m. 13,13. Kol. 4,5. 1 Tim. 3,7.']

Az elhunytak felől való reménységünk

13 Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kiknek nincsen reménységök. * [u'1 Kor. 10,1. 15,18.20. Ef\xe9z. 2,12. 2 Thess. 2,16.']

14 Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképen az Isten is előhozza azokat, a kik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt. * [u'1 Kor. 6,14. 15,23. R\xf3m. 8,11. 14,9.']

15 Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, a kik élünk, a kik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, a kik elaludtak. * [u'r\xe9sz 2,13. 1 Kor. 15,23.51.']

16 Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban; * [u'M\xe1t. 25,31. 2 Thess. 1,7. 1 Kor. 15,52. 1 Kor. 15,23.']

17 Azután mi, a kik élünk, a kik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk. * [u'r\xe9sz 5,10. Jel. 11,12. J\xe1n. 14,3. R\xf3m. 8,17.']

18 Annakokáért vígasztaljátok egymást e beszédekkel. * [u'r\xe9sz 5,11.']