KRÓNIKA I. KÖNYVE

29. fejezetBő adakozás a templomépítésre

1 Azután monda Dávid király az egész gyülekezetnek: Ím látjátok, hogy egyedül az én fiamat Salamont * választotta Isten, a ki még gyermek és gyenge; a munka pedig nagy, mert nem emberé lészen az a ház, hanem az Úr Istené. [u'r\xe9sz 22,9.10.']

2 Én pedig teljes tehetségem szerint az én Istenem háza számára bőségesenszereztem aranyat az arany szerszámokra, ezüstöt az ezüst szerszámokra, rezet a rézre, vasat a vasra, fákat a fákra, ónyxköveket, foglalni való köveket, veres köveket, különb-különbszínű köveket; mindenféle drágaköveket; márványköveket is bőséggel.

3 Ezenfölül, mivel nagy kedvem van az én Istenem házához, a mi kincsem, aranyam * és ezüstöm van, oda adom az én Istenem házának szükségére, azok mellett, † a melyeket szereztem a szentház számára. [u'vers 4.'] ; [u'r\xe9sz 22,14.16.']

4 Háromezer tálentom aranyat Ofir aranyából és hétezer tálentom tiszta ezüstöt, a házak falainak * beborítására. [u'1 Kir. 6,20\u201322. 2 Kr\xf3n. 3,5\u201310.']

5 Aranyat az arany szerszámokra, ezüstöt az ezüstre és minden szükségre, a mesteremberek kezéhez. És ha valaki mégadni akar, szabad akaratja szerint, töltse meg az ő kezét ma és adjon, a mit akaraz Úrnak.

6 Azért szabad akaratjok szerint adának ajándékokataz atyák fejedelmei, az Izráel nemzetségeinek fejedelmei, az ezredesek, századosok és a király dolgainak fejedelmei.

7 És adának az Isten házának szükségére ötezer tálentom aranyat és tízezer dárikot; tízezer tálentom ezüstöt és tizennyolczezer tálentom rezet és százezer tálentom vasat.

8 És valakinél drágakövek találtatának, adák az Úr házának kincséhez, a Gersoniták közül való * Jéhiel kezébe. [u'r\xe9sz 26,22.']

Dávid hálaimája

9 És örvendeze a sokaság, hogy szabad akaratjokból adának; mert tiszta szívökből adakozának az Úrnak; Dávid király is nagy örömmel örvendezett.

10 Hálákat ada azért Dávid az Úrnak az egész gyülekezet előtt, és monda Dávid: Áldott vagy te, Uram, Izráelnek, a mi atyánknak Istene, öröktől fogva mind örökké!

11 Oh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsőség, * örökkévalóság és méltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön van, tied! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett! [u'M\xe1t\xe9 6,13. Jel, 5,13.']

12 A gazdagság és a dicsőség mind te tőled vannak,és te uralkodol mindeneken; a te kezedben van mind az erősség és * mind a birodalom; a te kezedben van mindeneknek felmagasztaltatása és megerősíttetése. [u'2 Kr\xf3n. 20,6.']

13 Most azért, oh mi Istenünk, vallást teszünk előtted, és dícsérjük a te dicsőséges nevedet;

14 Mert micsoda vagyok én, és micsoda az én népem, hogy erőnk lehetne a szabad akarat szerint való ajándékadására, a mint tettünk? Mert tőled van minden, és a miket a te kezedből * vettünk, azokat adtuk most néked. [u'1 Kor. 4,7.']

15 Mert mi csak jövevények vagyunk te * előtted és zsellérek, a mint a mi atyáink is egyenként; a mi életünknapjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben † állandóság nincsen. [u'1 M\xf3z. 23,4. Zsid. 11,13.'] ; [u'Zsolt. 90,9.']

16 Oh mi Urunk Istenünk! mind ez a gazdagság, a mit gyűjtöttünk, hogy néked és a te szent nevednek házat építsünk, a te kezedből való és mindazok tiéid!

17 Jól tudom, oh én Istenem, hogy te a szívet * vizsgálod és az igazságot szereted. Én mindezeket tiszta szívemből, nagy jó kedvvel adtam, s látom, hogy a te néped is, a mely itt jelen van, nagy örömmel, szabad akaratja szerint adta ezeket néked. [u'r\xe9sz 28,9.']

18 Oh Uram, Ábrahámnak, * Izsáknak és Izráelnek, a mi atyáinknak Istene, tartsd meg mindörökké ezt az † érzést a te néped szívében, és irányítsd az ő szívöket te feléd! [u'2 M\xf3z. 3,6.'] ; [u'Fil. 2,13.']

19 Salamonnak pedig, az én fiamnak adj tökéletes szívet, hogy a te parancsolatidat, bizonyságtételeidet és rendelésidet megőrizhesse, s hogy mindazokat megcselekedhesse, s felépíthesse azt a házat, a melyet én megindítottam.

Salamon felkenetése

20 És szóla Dávid az egész gyülekezethez: Kérlek, áldjátok az Urat, a ti Isteneteket. Áldá azért az egész gyülekezet az Urat, az ő atyáik Istenét; s leborulván, tisztelék az Urat és a királyt.

21 És áldozának az Úrnak áldozatokkal, és áldozának egészen égőáldozatokkal az Úrnak másnapon, ezer tulkot, ezer kost, ezer bárányt italáldozataikkal, és sokféle áldozatokkal az egész Izráelért.

22 S evének és ivának az Úr előtt azon a napon nagy vígasságban. Azután Salamont, a Dávid fiát másodszor is királylyá * tevék és felkenék őt az Úrnak, hogy lenne fejedelem; Sádókot is fölkenék a főpapságra. [u'1 Kir. 1,28\u201340.']

23 És üle Salamon az Úr székébe, mint király az ő atyjának, Dávidnak helyében, és mindenbenszerencsés vala, mert engedelmeskedék néki az egész Izráel.

24 A fejedelmek és a hatalmasok, sőt a Dávid király fiai is mindnyájan kezet adának, * hogy Salamon királynak engedelmeskedni fognak. [u'1 Kir. 1,53.']

25 És igen felmagasztalá az Úr Salamont mind az egész Izráel népe előtt, és oly királyi méltóságot szerzett néki, a melyhez hasonló egy királynak * sem volt ő előtte Izráelben. [u'1 Kir. 3,13.']

Dávid halála

26 Így uralkodott Dávid, az Isai fia az egész Izráel felett.

27 Az idő pedig, a melyben uralkodék Izráel felett, negyven esztendő. Hebronban uralkodék hét * esztendeig, Jeruzsálemben pedig harminczháromig uralkodék. [u'1 Kir. 2,11.']

28 És meghala jó vénségben, életével, gazdagságával és minden * dicsőségével megelégedve. És uralkodék az ő † fia, Salamon helyette. [u'1 Kir. 15,5.'] ; [u'1 Kir. 15,5.']

29 Dávid királynak pedig úgy első, mint * utolsó dolgai, ímé megirattak a Sámuel próféta könyvében és a Nátán próféta könyvében és a Gád próféta könyvében; [u'1 S\xe1m. 16,1. 1 S\xe1m. 30,1. 2 S\xe1m. 1,1. 2 S\xe1m. 24,1.']

30 Az ő egész országlásával, hatalmasságával és mind azzal, a mi az ő idejében történt vele, Izráellel és a föld minden országaival.