ÉNEKEK ÉNEKE

6. fejezetAz egymásra találás öröme

1 Hová ment szerelmesed, asszonyok szépe? Merre indult szerelmesed? Hadd keressük veled együtt!

2 Szerelmesem a kertjébe ment, a balzsamillatú virágágyakhoz, hogy gyönyörködjék a kertekben, és liliomokat szedjen. Énekek 5,1

3 Én szerelmesemé vagyok, és szerelmesem az enyém, a liliomokban gyönyörködik ő. Énekek 2,16 ; 7,11

4 Szép vagy, kedvesem, mint Tircá városa, gyönyörű, mint Jeruzsálem, ámulatba ejtő, mint egy zászlóerdő. Énekek 1,15 ; 4,1.7

5 Vedd le rólam szemeidet, mert megzavartak engem! Hajad olyan, mint egy kecskenyáj, mely a Gileádról hullámzik alá. Énekek 4,1

6 Fogaid olyanok, mint az anyajuhok nyája, mely az úsztatóból jön: mindegyiknek van párja, nincs köztük magányos. Énekek 4,2

7 Halántékod, mint gránátalma gerezdjei a fátyolod mögött. Énekek 4,3

8 Királyné van hatvan, másodfeleség nyolcvan is, lány meg számtalan.

9 De galambom csak egy van, ez a tökéletes, anyjának egyetlene, szülőjének kedvence. Nézik a lányok, és boldognak mondják, dicsérik a királynék és a másodfeleségek.

10 Ki ez a lány? Úgy ragyog, mint a hajnal, szép, mint a holdsugár, tiszta, mint a fénylő nap, ámulatba ejtő, mint egy zászlóerdő.

11 Lementem a diófaligetbe, hogy gyönyörködjem a zsendülő völgyben, és megnézzem, fakad-e a szőlő, virágoznak-e a gránátalmafák? Énekek 7,13

12 Észre sem vettem, amikor Ammínádíb kocsijába tettek engem.