ÉNEKEK ÉNEKE

1. fejezetA vőlegény és a menyasszony találkozása

1 Énekek éneke. Salamoné.

2 Csókoljon meg engem szája csókjaival: Szerelmed jobb a bornál! Énekek 4,10

3 Jó illata van olajodnak, neved, mint a kiöntött olaj; ezért szeretnek téged a lányok.

4 Vigyél engem magaddal, fussunk, vezess a szobádba, királyom! Ujjongva örüljünk veled, emlegessük bornál is jobb szerelmedet, méltán szeretnek téged!

5 Jeruzsálem lányai! Én barna vagyok, de szép, olyan, mint Kédár sátrai és mint Salamon szőnyegei.

6 Ne nézzétek, hogy milyen barna vagyok, a nap sütött le engem. Anyám fiai haragudtak rám, szőlőt őriztettek velem; a magam szőlőjét nem őriztem.

7 Mondd meg nekem te, kit lelkemből szeretek, hol legeltetsz, délben hol deleltetsz? Miért keresgéljelek társaid nyájainál?

8 Ha nem tudod, ó, asszonyok szépe, indulj el nyájam nyomán, és legeltesd kecskéidet a pásztorok tanyáinál!

9 A fáraó kocsijába fogott paripákhoz hasonlítalak, kedvesem!

10 Két orcád bájos a láncocskák közt, nyakad a gyöngysorokban.

11 Aranyláncokat készítünk neked ezüstgolyócskákkal.

12 Ha a király az asztalnál ül, nárdusom árasztja illatát.

13 Mint egy köteg mirha, mely keblemen nyugszik, olyan az én szerelmesem.

14 Mint a ciprusfürt Én-Gedí szőlőiben, olyan az én szerelmesem.

15 De szép vagy, kedvesem, de szép vagy! Szemeid galambok. Énekek 4,1.7 ; 6,4

16 Szép vagy te is, szerelmesem, gyönyörű vagy! Fekvőhelyünk üde zöld.

17 Cédrusok házunk gerendái, mennyezete ciprusfa.