A ZSOLTÁROK KÖNYVE

24. fejezetA dicső király bevonulása

1 Dávid zsoltára. Az Úré a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók. 2Móz 19,5 ; 1Kor 10,26

2 Mert ő vetette meg alapját a tengereken, ő rögzítette a folyókon. Zsolt 104,3.5

3 Ki mehet föl az Úr hegyére, és ki állhat meg szent helyén? Zsolt 15

4 Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, aki nem sóvárog hiábavalóság után, és nem esküszik hamisan.

5 Áldást nyer az ilyen az Úrtól, igazságot a szabadító Istentől.

6 Ilyen az a nemzedék, amely hozzá folyamodik, akik Jákób Istenének orcáját keresik. (Szela.)

7 Emeljétek föl fejeteket, ti, kapuk, emelkedjetek föl, ti, ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király! Zsolt 68,25

8 Ki az a dicső király? Az erős és hatalmas Úr, az Úr, aki hatalmas a harcban.

9 Emeljétek föl fejeteket, ti, kapuk, emeljétek föl, ti, ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király!

10 Ki az a dicső király? A Seregek Ura, ő a dicső király! (Szela.)