A ZSOLTÁROK KÖNYVE

145. fejezetA teremtett világ dicséri az Urat

1 Dávid dicsérete. Magasztallak téged, Istenem, királyom, áldom nevedet mindörökké.

2 Mindennap áldalak téged, dicsérem nevedet mindörökké.

3 Nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék, nagysága felfoghatatlan.

4 Nemzedékről nemzedékre dicsérik műveidet, hirdetik hatalmas tetteidet.

5 Fenségeden, ragyogó dicsőségeden és csodálatos dolgaidon én is elmélkedem.

6 Elmondják, hogy milyen félelmetes a hatalmad, én is felsorolom nagy tetteidet.

7 Áradoznak, emlékezve nagy jóságodra, és örvendeznek igazságodnak.

8 Kegyelmes és irgalmas az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy. Zsolt 86,15

9 Jó az Úr mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez.

10 Magasztal, Uram, minden teremtményed, és híveid áldanak téged.

11 Elmondják, hogy országod milyen dicsőséges, és beszélnek hatalmadról, Mt 6,13

12 megismertetve az emberekkel az Úr hatalmas tetteit, országa ragyogó dicsőségét.

13 Országod örökkévaló ország, uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart.

14 Támogat az Úr minden elesettet, és fölegyenesít minden görnyedezőt.

15 Mindenki várakozva néz rád, és te idejében adsz nekik eledelt. Zsolt 104,27-28

16 Kinyitod kezedet, és kielégítesz minden élőlényt kegyelmesen.

17 Az Úrnak minden útja igaz, és minden tette jóságos. 5Móz 32,4 ; Jel 15,3

18 Közel van az Úr mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja.

19 Teljesíti az istenfélők kívánságát, meghallja kiáltásukat, és megsegíti őket. Péld 10,24

20 Megtartja az Úr mindazokat, akik őt szeretik, de a bűnösöket mind elpusztítja.

21 Az Úr dicséretét hirdeti ajkam, áldja örökké minden ember az ő szent nevét!