A ZSOLTÁROK KÖNYVE

130. fejezetKiáltás a mélységből

1 Zarándokének. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

2 Uram, halld meg szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra!

3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor?

4 De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged. Ézs 55,7

5 Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében.

6 Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt.

7 Bízzál, Izráel, az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani.

8 Meg is váltja Izráelt minden bűnéből. Mt 1,21