A ZSOLTÁROK KÖNYVE

120. fejezetImádság idegen földön

1 Zarándokének. Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltok, és ő meghallgat engem.

2 Uram, ments meg engem a hazug ajkaktól és a csalárd nyelvtől!

3 Mit érdemelsz, mit fogsz majd kapni, te csalárd nyelv?

4 A hős hegyes nyilait rekettye parazsával!

5 Jaj nekem, mert Mesekben kell tartózkodnom, Kédár sátrai közt kell laknom!

6 Régóta lakom már együtt a békesség gyűlölőivel.

7 Én békét akarok, de amint megszólalok, ők mindjárt harcra készek.