A PÉLDABESZÉDEK KÖNYVE

29. fejezetA lélek fegyelmezése csak jóra vezet

1 Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad, hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik. Lk 19,42-44

2 Ha az igazak jutnak hatalomra, örül a nép, de ha a bűnösök uralkodnak, nyög a nép. Péld 11,10-11 ; 28,12.28

3 Aki szereti a bölcsességet, örömet szerez apjának, de aki paráznákkal barátkozik, elpazarolja vagyonát. Péld 10,1 ; Lk 15,13

4 Igazsággal tartja fenn országát a király, de ha ajándékot fogad el, romba dönti azt.

5 Aki hízeleg felebarátjának, hálót vet annak lába elé.

6 A gonosz embert csapdába juttatja vétke, az igaz pedig ujjongva örül.

7 Az igaz megérti a nincstelenek ügyét, a bűnös azonban nem tudja megérteni. Jób 29,16 ; Lk 18,2-4

8 Az öntelt emberek fellázítják a várost, a bölcsek pedig lecsillapítják a haragot.

9 A bölcs ember vitatkozik az ostobával, az pedig hol háborog, hol nevet: nem marad nyugton.

10 A vérszomjas emberek gyűlölik a feddhetetlent, a becsületesek pedig gondoskodnak róla.

11 Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti.

12 Ha az uralkodó hallgat a hazug beszédre, minden szolgája bűnössé válik.

13 A szegény és a zsarnok egymás mellett élnek, de mindkettő az Úrtól kapta a szeme világát. Zsolt 13,4 ; Péld 22,2

14 Ha a király igazságosan ítéli a nincsteleneket, trónja mindvégig szilárdan áll. Péld 20,28

15 A bot és a fenyítés bölccsé tesz, de a kényeztetett gyermek szégyent hoz anyjára. Péld 22,15

16 Sok ott a bűn, ahol sok a bűnös, de az igazak meglátják azok bukását. Zsolt 37,35-36

17 Fegyelmezd fiadat, akkor nyugodt lehetsz felőle, sőt örömöt találsz benne. Péld 13,24 ; 19,18 ; 22,15 ; 23,13-14

18 Ha nincs kijelentés, elvadul a nép, de boldog lesz, ha megfogadja a tanítást.

19 Puszta szóból nem okul a szolga, még ha megérti, akkor sem ad rá semmit.

20 Láttál-e már elhamarkodott beszédű embert? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá. Péld 26,12 ; Jak 1,19

21 Aki gyermekkorától fogva kényezteti szolgáját, a végén nem bír vele.

22 A haragos ember viszályt szít, az indulatos ember sok bűnt követ el. Péld 15,18 ; 26,21

23 Megalázza kevélysége az embert, az alázatos lelkűt pedig tisztelet övezi. Péld 18,12 ; Mt 23,12 ; 1Pt 5,5

24 Aki a tolvajjal tart, önmaga ellensége, és az is, aki átkozódást hall, de nem jelenti. 3Móz 5,1

25 Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik, az oltalmat talál.

26 Sokan igyekeznek az uralkodó elé, pedig az Úr szolgáltat igazságot az embernek.

27 Utálják az igazak az álnok embert, a bűnös meg a helyes úton járót utálja.