JÓB KÖNYVE

18. fejezetBildád második beszéde: A bűnösökre pusztulás és feledés vár

1 Megszólalt a súahi Bildád, és ezt mondta:

2 Meddig finomkodunk még itt a szavakkal? Gondolkozzatok el, és aztán szálljunk vitába vele!

3 Miért tartasz bennünket állatnak, és miért nézel ostobának?

4 Ha magadat marcangolod haragodban, talán elpusztul miattad a föld, és elmozdul helyéről a kőszikla?

5 Bizony, kialszik a bűnösök világossága, tüzük lángja nem ragyog.

6 Elsötétül sátrában a világosság, mécsese kialszik mellette. Péld 13,9

7 Erőteljes léptei megrövidülnek, saját tervei okozzák bukását.

8 Mert lába hálóba gabalyodik, és kelepcébe kerül.

9 Sarkát csapda ragadja meg, és hurok feszül rá.

10 Hurok van elrejtve számára a földön, és csapda az ösvényén.

11 Körös-körül félelmek rémítik, és kergetik lépten-nyomon.

12 Éhesen várja a nyomorúság, és készen áll a veszedelem, hogy elbuktassa őt.

13 Darabonként rágja le bőrét a kór, darabonként rágja le róla a halálos betegség.

14 Kirángatják biztonságos sátrából, és elhajtják a borzalmak királya elé.

15 Sátrában nem az övéi laknak, lakóhelyére kénkövet szórnak.

16 Alul elszáradnak gyökerei, és felül lefonnyad az ága.

17 Emlékezete eltűnik a földről, és nem emlegetik nevét az utcán.

18 Világosságból sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elűzik.

19 Utódja és sarjadéka nem lesz népe között, senkije sem marad lakóhelyén.

20 Végnapján elszörnyednek a nyugaton lakók, és iszonyat fogja el a keleten lakókat.

21 Bizony, így jár az álnokok hajléka, annak lakóhelye, aki nem akar Istenről tudni.