ÉZSAIÁS KÖNYVE

7. fejezetA szír–efraimi háború

1 Áháznak, Jótám fiának, Uzzijjá unokájának, Júda királyának az idejében történt, hogy háborút indított Recín, Arám királya és Pekah, Remaljá fia, Izráel királya Jeruzsálem ellen; de nem tudták legyőzni. 2Kir 16,1-20 ; 2Krón 28,1-27

2 Amikor hírül vitték Dávid házának, hogy összefogott Arám Efraimmal, reszketni kezdett a szíve és népének a szíve, ahogyan az erdő fái reszketnek a szélben.

3 Akkor így szólt az Úr Ézsaiáshoz: Menj ki Seár-Jásúb fiaddal együtt Áházhoz a Felső-tó vízvezetékének a végéhez, a ruhafestők mezejéhez vezető útra, *Seár-Jásúb jelentése: „csak a maradék tér vissza” 2Kir 18,17 ; Ézs 36,2

4 és mondd meg neki: Légy óvatos, maradj nyugton! Ne félj, ne lágyuljon meg a szíved e két füstölgő, üszkös fadarab miatt, az arámi Recínnek és Remaljá fiának a haragja miatt!

5 Mivel ezt a tervet szőtte ellened az arámi Recín az efraimi Remaljá fiával együtt:

6 Vonuljunk föl Júda ellen, törjünk rá, kapcsoljuk magunkhoz, és tegyük királyává Tábeél fiát! –

7 azért ezt mondja az én Uram, az Úr: Nem sikerül, nem úgy lesz,

8 még ha Arámnak Damaszkusz is a fővárosa, és Damaszkusznak Recín is a vezetője! Hatvanöt év múlva összeomlik Efraim, és nem lesz többé nép; 2Kir 17,24

9 még ha Efraimnak Samária is a fővárosa, és ha Samáriának Remaljá fia is a vezetője! De ha nem hisztek, nem maradtok meg! 2Krón 20,20 ; Zsolt 37,3-6.34 ; Ézs 28,16 ; 30,15 ; Hab 2,4 ; Róm 1,17

Az Immánuél-jövendölés

10 Ezután így szólt az Úr Áházhoz:

11 Kérj egy jelet Istenedtől, az Úrtól, akár lentről a mélyből, akár fentről a magasból!

12 De Áház így válaszolt: Nem kérek, nem kísértem az Urat! 5Móz 6,16 ; Mt 4,7

13 Akkor ezt mondta Ézsaiás: Halljátok meg, Dávid háza! Nem elég, hogy embereket fárasztotok, még Istenemet is fárasztjátok?

14 Ezért maga az Úr fog jelet adni nektek: Íme, egy fiatal nő, aki most várandós, fiút fog szülni, és Immánuélnak nevezi majd el. *A „fiatal nőt” az Ószövetség görög fordítása „szűznek” fordította, így érti az Újszövetség is: Mt 1,23; Lk 1,27.31. Az Immánuél név jelentése: „velünk az Isten”, vö. Ézs 8,8.10

15 Tejszínt és mézet fog az enni, amíg meg tudja vetni a rosszat, és a jót tudja választani. Ézs 8,4

16 Mert mielőtt ez a gyermek meg tudja vetni a rosszat, és a jót tudja választani, elhagyottá válik az a föld, amelynek két királyától rettegsz.

17 Hoz majd az Úr rád, népedre és atyád házára olyan napokat, amilyenek még nem voltak, mióta Efraim elvált Júdától: elhozza Asszíria királyát. 2Kir 18,13 ; 2Krón 28,20 ; Ézs 36,1

18 Azon a napon idehívja az Úr a legyeket Egyiptom folyói mellől, és a méheket Asszíria földjéről. Ézs 5,26

19 Mind eljönnek, és letelepszenek a mély medrekben és a sziklahasadékokban, minden tövisbokron és minden itatóhelyen.

20 Azon a napon megborotválja az Úr a Folyamon túl bérelt késsel, az asszír királlyal a fejet és a szőrös lábat, a szakállt is levágja. 2Kir 15,29

21 Azon a napon mindenki csak egy tehenet és két juhot fog tartani,

22 de azok annyi tejet adnak, hogy mindenki tejszínt eszik. Tejszínt és mézet eszik mindenki, aki az országban megmarad.

23 És azon a napon minden helyet, ahol most ezer ezüstöt érő ezer szőlőtőke van, felver majd a tövis és a gaz.

24 Nyilakkal és íjjal mennek majd oda, mert tövis és gaz lesz az egész ország.

25 Nem mennek föl egyetlen hegyoldalba sem, amelyet meg szoktak kapálni, mert félnek a tövistől és a gaztól. Csak marhák járnak ott, és juhok legelésznek.