ÉZSAIÁS KÖNYVE

64. fejezet64. fejezet

1 Ahogy a tűz lángra lobbantja a rőzsét, és felforralja a tűz a vizet, úgy ismertesd meg nevedet ellenségeiddel: reszkessenek tőled a népek, Bír 5,4-5 ; Zsolt 2,11 ; 18,8-10 ; Mik 1,4 ; Hab 3,6

2 ha majd váratlanul félelmetes dolgokat művelsz: ha majd leszállsz, hogy meginogjanak előtted a hegyek. 5Móz 10,21 ; Zsolt 106,22 ; Ézs 28,1 ; 63,19

3 Soha senki sem hallotta, fülébe nem jutott, szemével nem látta, hogy volna isten rajtad kívül, aki ilyet tenne a benne bízókért. 1Kor 2,9

4 Örömmel fogadod az örvendezőt, mert igazak tettei, utaidon jár, és rád gondol. De te megharagudtál, mert vétkeztünk. Régóta így vagyunk, bárcsak megszabadulnánk! 2Móz 32,10 ; 4Móz 14,11-12 ; 1Kor 2,10

5 Mindnyájan olyanok lettünk, mint a tisztátalanok, minden igazságunk olyan, mint a szennyes ruha. Elhervadunk mindnyájan, mint a falevél, bűneink elsodornak bennünket, mint a szél. Jób 27,21 ; Ézs 57,13

6 Nincs, aki nevedet segítségül hívná, aki buzgón ragaszkodnék hozzád. Elrejtetted orcádat előlünk, bűneink hatalmába adtál bennünket. Ézs 8,17 ; 43,22

7 Uram, atyánk vagy te mégis! Mi vagyunk az agyag, te a mi formálónk, kezed alkotásai vagyunk mindannyian. 1Móz 2,7 ; Jób 10,9 ; Ézs 29,16 ; 45,9 ; 63,16 ; Jer 18,6 ; JSir 4,2 ; Róm 9,20-21

8 Uram, ne haragudj ennyire, ne emlékezz örökké bűneinkre! Tekints le ránk: mindannyian a te néped vagyunk! 5Móz 7,6 ; Zsolt 79,8 ; 1Pt 1,17 ; 2,9-10

9 Szent városaid pusztává lettek, pusztává lett a Sion is, Jeruzsálem pedig lakatlanná. Zsolt 74,3.7 ; 79,1-3

10 Szent és dicső templomunk, ahol őseink magasztaltak téged, tűz martaléka lett, romba dőlt minden, ami drága volt nekünk. 1Móz 25,13 ; Ézs 55,5 ; 60,7.13

11 Még ezek után is türtőzteted magad, Urunk? Hallgatsz, és még tovább gyötörsz bennünket? Ézs 42,14 ; 63,15