ÉZSAIÁS KÖNYVE

49. fejezetAz Úr a népekhez küldi szolgáját

1 Hallgassatok rám, ti szigetek, figyeljetek, távoli nemzetek! Már az anyaméhben elhívott engem az Úr, születésemtől fogva emlegeti nevemet. Jer 1,5 ; Gal 1,15

2 Éles karddá tette számat, keze ügyében tartott engem. Hegyes nyíllá tett, tegzébe dugott engem. Ézs 51,16 ; Ef 6,17 ; Zsid 4,12 ; Jel 1,16 ; 2,16 ; 19,15

3 Ezt mondta nekem: Szolgám vagy, Izráel, rajtad mutatom meg dicsőségemet! 2Thessz 1,10

4 Én azonban ezt mondtam: Hasztalan fáradoztam, semmiért, hiába pazaroltam erőmet. De az Úrnál van az én ügyem, és munkám jutalma Istenemnél. 1Kor 15,58 ; Fil 2,16

5 Most pedig ezt mondja az Úr – aki már az anyaméhben szolgájának teremtett, hogy visszavezessem hozzá Jákóbot, és köréje gyűjtsem Izráelt, mert nagyra becsül engem az Úr, és Istenemnél megvan rá az erőm –, Jer 1,5

6 ezt mondta: Kevésnek tartom, hogy Jákób törzseinek helyreállításában és a megmentett Izráel visszatérítésében légy az én szolgám. A népek világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom a föld határáig. Ézs 42,6-7 ; 60,3 ; Lk 2,30-32 ; Jn 8,12 ; 9,5 ; ApCsel 13,47 ; 26,23

A hazatérés öröme

7 Ezt mondja az Úr, Izráel megváltója, Szentje annak, akit megvetnek az emberek, akit utálnak a népek, aki a zsarnokok szolgája: Királyok kelnek föl, ha meglátnak, és fejedelmek borulnak le az Úrért, aki hűséges hozzád, Izráel Szentjéért, aki kiválasztott téged. Zsolt 22,7 ; Ézs 52,13-15 ; 53,2-3

8 Ezt mondja az Úr: A kegyelem idején meghallgatlak, a szabadulás napján megsegítelek. Megőrizlek és megajándékozom általad szövetségemmel népemet, hogy te állítsd helyre az országot, és oszd szét az elpusztult örökséget. Zsolt 69,14 ; Ézs 42,6 ; 54,3 ; 58,12 ; 61,2.4 ; Lk 4,19 ; 2Kor 6,2

9 Mondd a foglyoknak: Jöjjetek ki! A sötétségben levőknek: Gyertek a napvilágra! Útközben lesz mit enniük, még a kopár hegyeken is lesz legelőjük. Ézs 42,7 ; Lk 4,18

10 Nem éheznek és nem szomjaznak majd, nem bántja őket a nap heve, mert az terelgeti őket, aki könyörült rajtuk, az vezeti őket forrásvizekhez. Ézs 35,6-7 ; 41,18 ; 43,19-20 ; 48,21 ; Jel 7,16-17

11 Utat készítek a hegyeken át, és feltöltik majd az országutakat. Ézs 35,8 ; 40,3-4 ; 42,16

12 Ezek itt messze földről jönnek, azok észak és nyugat felől, amazok meg Színím földjéről! Lk 13,29 ; Ez 29,10 ; 30,6.15-16

13 Ujjongjatok, egek, vigadozz, föld, ujjongásba törjetek ki, hegyek! Mert megvigasztalja népét az Úr, és megkönyörül az elesetteken. Ézs 40,1 ; 44,23 ; 51,3 ; 52,9 ; Lk 2,25 ; Jel 18,20

Sion biztatása

14 De Sion ezt mondta: Elhagyott engem az Úr, megfeledkezett rólam az én Uram! 2Móz 13,9 ; Ézs 40,27

15 Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? De ha ő meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad! 1Kir 3,26 ; Zsolt 27,10 ; Jer 31,20

16 Íme, a tenyerembe véstelek be, szüntelenül előttem vannak falaid.

17 Fiaid hozzád sietnek, pusztítóid és rombolóid pedig kivonulnak belőled.

18 Emeld föl a tekintetedet, és nézz körül: mindnyájan összegyűltek, eljönnek hozzád. Életemre mondom – így szól az Úr –, hogy ékszerként veszed föl valamennyit, magadra aggatod őket, akár egy menyasszony! Ézs 60,4 ; Róm 14,11

19 Feldúlt országod pusztán heverő romjai még szűkek lesznek az ott lakóknak, mert eltávoznak pusztítóid. Ézs 54,1-3 ; Zak 2,5-9

20 Majd mondják még neked gyermekeid, akiktől meg voltál fosztva: Szűk nekem ez a hely, menj odébb, hadd telepedjek ide én is! Ézs 54,1-3

21 Így töprengesz akkor majd magadban: Ki szülte ezeket? Hiszen én gyermektelen és meddő voltam, fogságban éltem, száműzötten. Ki nevelte ezeket? Hiszen én egyedül maradtam: honnan valók hát ezek?

22 Ezt mondja az én Uram, az Úr: Intek kezemmel a népeknek, jelt adok a nemzeteknek, és ölben hozzák haza fiaidat, leányaidat pedig vállukra emelve. Zsolt 72,9 ; Ézs 11,10 ; 60,4-6.16 ; 66,12 ; Ez 6,7.13 ; Mik 7,17 ; Jel 3,9

23 Királyok lesznek a gondviselőid, főrangú feleségeik a dajkáid. Földre borulnak előtted, és lábad porát nyaldossák. Akkor majd megtudod, hogy én vagyok az Úr, és nem vallanak szégyent, akik bennem bíznak. 1Kir 11,3

24 El tudod-e venni a zsákmányt a harcostól, elszökhetnek-e az erőstől a foglyok?

25 Igen! – ezt mondja az Úr. A harcostól is el lehet venni a foglyokat, és az erőstől is elszökhet a zsákmány. Perlőiddel én fogok perelni, és fiaidat megszabadítom.

26 Elnyomóiddal megetetem saját húsukat, megrészegednek saját vérüktől, mint az édes bortól. Akkor majd megtudja minden ember, hogy én, az Úr vagyok a te szabadítód, és a te megváltód Jákób Erőssége. 1Móz 49,24 ; Ézs 1,24 ; 9,19 ; 60,16 ; Jer 19,9 ; Jel 14,20 ; 16,6