ÉZSAIÁS KÖNYVE

44. fejezetAz Úr Lelkét ígéri népének

1 De most hallgass rám, szolgám, Jákób, Izráel, akit kiválasztottam! Ézs 41,8

2 Ezt mondja az Úr, a te alkotód, aki megformált az anyaméhben, és aki megsegít: Ne félj, szolgám, Jákób, Jesúrún, akit kiválasztottam! *Jesúrún: Izráel jelképes neve, lásd 5Móz 32,15; 33,5.26 Ézs 43,1.5 ; 49,1 ; Jer 1,5 ; 30,10 ; 5Móz 33,5.26

3 Mert vizet árasztok a szomjas földre, patakokat a száraz tájra. Kiárasztom lelkemet utódaidra, áldásomat sarjadékaidra. Ézs 32,15 ; 35,7 ; 43,20 ; Jóel 3,1-2 ; Mal 3,10

4 Növekednek, mint fű a víz mellett, mint csatornák mentén a fűzfák.

5 Egyik ezt mondja majd: Én az Úré vagyok! A másik Jákób nevére hivatkozik. A harmadik a kezébe írja: Az Úré vagyok! – és dicsekedve említi Izráel nevét. 5Móz 6,8 ; Zsolt 87,4-6 ; Ézs 49,6-7 ; Ez 9,4 ; Ef 2,14.19-20 ; Jel 7,3

6 Ezt mondja az Úr, Izráel királya és megváltója, a Seregek Ura: Én vagyok az első és az utolsó, rajtam kívül nincs isten. 5Móz 32,39 ; Ézs 41,4 ; 43,11 ; Jel 1,17 ; 2,8 ; 21,6 ; 22,13

7 Kicsoda olyan, mint én? Szóljon, mondja meg, sorolja fel, hogy mi történt, amióta hajdan népet alkottam; és mondják el a jövendőt, ami következik! 5Móz 4,35.39 ; 32,39 ; 1Sám 2,2 ; 1Kir 8,60 ; Ézs 41,22.26-29 ; 43,9-10.12

8 Ne rettegjetek, és ne féljetek! Hiszen régóta hirdettem, megmondtam, és ti vagytok a tanúim! Van-e isten rajtam kívül? Nincsen kőszikla, nem tudok róla!

A bálványimádás bolondság

9 A bálványszobrok készítői mind hiábavalók, és amiket kedvelnek, nem érnek semmit. Tanúik nem látnak és nem tudnak semmit, ezért szégyent vallanak. Zsolt 97,7 ; 115,4-7 ; 135,15-18 ; Ézs 42,17 ; 45,16 ; Jer 2,5

10 Ki formált istent, ki öntött bálványszobrot, amely semmit sem ér?

11 Akik a bálványokhoz ragaszkodnak, mind szégyent vallanak, mert maguk a mesterek is csak emberek. Gyűljenek össze, álljanak elő mind! Majd megrettennek és szégyent vallanak valamennyien!

12 A kovácsmester vésőt fogva dolgozik az izzó szénnél. Pöröllyel készíti a szobrot, erős karral dolgozik rajta. Ha megéhezik, elveszti erejét; ha nem iszik vizet, kimerül. Ézs 40,19-20 ; 41,6-7 ; 45,20 ; 46,1-2.6-7 ; Jer 10,3-9.14 ; 51,17 ; ApCsel 17,29

13 A fafaragó kifeszíti a mérőzsinórt, krétával mintát rajzol, vésővel dolgozik a művén, majd ráspollyal igazít még rajta, míg el nem készít egy emberalakot, feldíszített emberhez hasonlót, hogy egy házban lakjék.

14 Cédrust vág ki, tölgyet vagy cserfát választ, amelyet az erdő fái között nevelt, kőrisfát ültet, amelyet az eső nevel.

15 Ez lesz az ember tüzelője: vesz belőle, hogy megmelegedjék, befűt vele, és kenyeret süt. De istent is csinál belőle, és leborul előtte; bálványszobrot készít, és imádja azt!

16 Felét eltüzeli: ennél a felénél pecsenyét süt, megeszi a húst, és jóllakik. Közben melegszik, és ezt mondja: De jól megmelegedtem, amíg néztem a tűz fényét!

17 A fa többi részéből istent készít: bálványszobrot. Leborulva imádja, és így könyörög hozzá: Ments meg engem, mert te vagy az istenem!

18 Nem tudnak és nem értenek semmit, mert szemük nem képes látni, és nincs eszük, nem értenek. Ézs 6,9-10

19 Nem gondolja meg az ilyen ember, nem tudja és nem látja be, hogy ezt mondaná: Felét eltüzeltem, kenyeret sütöttem parazsánál, húst is sütöttem, és megettem. A többi részéből hogy is csinálhatnék utálatos bálványt; hát egy fatuskót imádjak?!

20 Aki hamuban gyönyörködik, azt félrevezeti saját becsapott szíve. Nem mentheti magát, és nem mondhatja ezt: Csak hazugságra támaszkodtam!

Az Úr Círust küldi szabadítóul

21 Gondold meg, Jákób mindezeket, mert te, Izráel az én szolgám vagy! Én formáltalak, az én szolgám vagy te, Izráel, nem feledkezem meg rólad! Ézs 40,27 ; 41,8 ; 43,1 ; 49,15

22 Eltörlöm hűtlenségedet, mint a felleget, vétkeidet, mint a felhőt. Térj meg hozzám, mert megváltottalak! Zsolt 103,3 ; Ézs 1,18 ; 40,2 ; 43,25

23 Ujjongjatok, egek, mert ezt tette az Úr, harsogjatok, földnek mélységei! Ujjongásba törjetek ki, hegyek, az erdő és minden fája, mert megváltotta az Úr Jákóbot, megmutatja dicsőségét Izráelen! Zsolt 96,11-13 ; Ézs 49,13 ; 55,12 ; Jel 18,20

24 Ezt mondja megváltód, az Úr, aki az anyaméhben formált: Én, az Úr alkottam mindent: egyedül feszítettem ki az eget, magam tettem szilárddá a földet. Zsolt 104,2 ; Ézs 40,22 ; 45,12 ; 49,1 ; Jer 1,5

25 A jósok jeleit semmivé teszem, és a varázslókat bolondokká, a bölcseket meghátrálásra kényszerítem, leleplezem, hogy tudományuk bolondság. Ézs 19,11-15 ; 29,14 ; 1Kor 1,19-20

26 De valóra váltom szolgáim beszédét, és követeim tervét megvalósítom. Én mondom azt Jeruzsálemnek: Lakjanak tebenned! – és Júda városainak: Épüljetek újjá! – és romjait helyreállítom.

27 Én mondom a mély tengernek: Apadj ki; a folyóidat is kiszárítom! 2Móz 14,21 ; Józs 4,23 ; Zsolt 106,9 ; 114,3 ; Jel 16,12

28 Én mondom Círust pásztoromnak, és ő minden kívánságomat teljesíti, amikor azt mondja: Építsék föl Jeruzsálemet, és rakják le a templom alapját! 2Krón 36,22-23 ; Ezsd 1,1-4 ; ApCsel 13,22