MÓZES ELSŐ KÖNYVE

49. fejezetJákób megáldja tizenkét fiát

1 Jákób hívatta fiait, és ezt mondta: Gyűljetek össze, hadd mondjam el, mi történik veletek majd egykor!

2 Gyűljetek egybe, hallgassatok meg, Jákób fiai! Hallgassatok atyátokra, Izráelre!

3 Rúben, te vagy elsőszülöttem, erősségem, férfierőm első termése: kiváltképpen hatalmas, kiváltképpen erős. 1Móz 29,32 ; 5Móz 21,17

4 Kiáradtál, mint a víz, nem maradsz az első, mert atyád ágyába léptél, akkor meggyaláztál, nyoszolyámba léptél. 1Móz 35,22 ; 1Krón 5,1

5 Simeon és Lévi testvérek, fegyvereik erőszak eszközei. 1Móz 34,25-26

6 Társaságukba ne menj, lelkem, gyülekezetükkel ne egyesülj, dicsőségem! Mert embert öltek haragjukban, kedvtelésükben bikát bénítottak.

7 Átkozott haragjuk, mert vad, és dühük, mert hajthatatlan. Szétosztom őket Jákóbban, elszélesztem Izráelben. Józs 19,1.9 ; 21,1-42 ; Ám 1,11 ; Énekek 8,6

8 Júda, téged magasztalnak testvéreid. Kezed ellenségeid nyakára teszed, leborulnak előtted atyádnak fiai. 1Móz 27,29 ; 37,7.9 ; 5Móz 33,7 ; Bír 1,1-2 ; 1Krón 5,2

9 Fiatal oroszlán vagy, Júda, prédától lettél naggyá, fiam! Lehevert, elnyújtózott, mint a hím vagy a nőstény oroszlán – ki merné fölzavarni?! 4Móz 23,24 ; 24,9 ; Jel 5,5

10 Nem távozik Júdából a jogar, sem a kormánypálca térdei közül, míg eljő Síló, akinek engednek a népek. *Síló: messiási értelmezésű jelképes név, szó szerint: „akihez tartozik” 4Móz 24,17

11 Szőlőtőhöz köti ki szamarát, nemes tőkéhez szamárcsikóját. Ruháját borban mossa, köntösét a szőlő vérében.

12 Szemei bornál ragyogóbbak, fogai tejnél fehérebbek.

13 Zebulon a tengerpart felé lakik, a hajók kikötője felé, hátával Szidónra támaszkodik. 5Móz 33,18-19 ; Józs 19,10-23

14 Issakár nagy csontú szamár, az aklok között heverész.

15 De látva, mily jó a nyugalom, és milyen szép a föld, teher alá hajtja vállát, és robotoló szolgává lesz.

16 Dán ítéli a maga népét, mint Izráel bármely törzse. Józs 19,40-47 ; Bír 18

17 Dán kígyó lesz az úton, vipera az ösvényen, a ló csüdjébe harap, és lovasa hanyatt esik.

18 Szabadításodra várok, Uram! Zsolt 119,166

19 Gádot martalócok marják, de ő a sarkukba mar!

20 Ásér kenyere kövér, királyi csemegéket kínál.

21 Naftáli gyors lábú szarvasünő, szép szavakat hallat.

22 Termő fa ága József, termő fa ága forrás mellett, ágai átnyúlnak a kőfalon. 5Móz 33,13-17

23 Ezért keserítik, nyilazzák, kergetik az íjászok. Zsolt 37,14

24 De íja nem remeg, izmos kezei fürgén járnak, hisz Jákób Erőssége tartja a kezét, Izráel pásztora, kősziklája, 5Móz 32,31 ; Zsolt 80,2 ; Ézs 49,26

25 atyád Istene, aki megsegít téged, a Mindenható, aki megáld téged az ég áldásával felülről, a lent elterülő mélység áldásaival, az emlők és anyaméh áldásaival. 1Móz 27,28

26 Atyád áldásai erősebbek az örök hegyek áldásainál, az örök halmok gyönyörűségénél; szálljanak József fejére, a testvérei között megszentelt fejére!

27 Benjámin ragadozó farkas, reggel zsákmányt eszik, este prédát oszt.

28 Ez Izráel tizenkét törzse. Ezt mondta el nekik apjuk, amikor megáldotta őket; mindegyiket a ráillő áldással áldotta meg.

Jákób halála

29 Azután parancsot adott nekik, és ezt mondta: Ha majd elődeim mellé kerülök, atyáim mellé temessetek a hettita Efrón mezején levő barlangba! 1Móz 23,16-20 ; 1Móz 47,29-31

30 Abba a barlangba, amely Kánaán földjén van Mamréval szemben a makpélai mezőn, amelyet Ábrahám vett meg a mezővel együtt a hettita Efróntól sírhelynek való birtokul.

31 Oda temették el Ábrahámot és feleségét, Sárát, oda temették el Izsákot és feleségét, Rebekát, oda temettem el Leát is. 1Móz 25,9-10 ; 35,29

32 A hettitáktól megvett tulajdon az a mező és a rajta levő barlang.

33 Miután Jákób mindezeket meghagyta fiainak, felhúzta lábait az ágyra, azután elhunyt, és elődei mellé került. ApCsel 7,15