EZÉKIEL KÖNYVE

19. fejezetJelképes gyászének Júda két királyáról

1 Te pedig kezdj siratóénekbe Izráel fejedelmeiről,

2 és mondd: Mily pompás oroszlán volt anyád a többi oroszlán között! Ifjú oroszlánok közt hevert, ott nevelte föl kölykeit.

3 Nagyra nevelte egyik kölykét, ifjú oroszlán lett belőle; megtanult zsákmányt ejteni, embert is evett.

4 De összehívták ellene a népeket, és foglyul ejtették vermükben; láncra verve vitték el Egyiptom földjére. 2Kir 23,31-33

5 Amikor anyja látta, hogy hiába várja, és már nincsen remény, fogta egy másik kölykét, és azt tette ifjú oroszlánná.

6 Ez járt-kelt az oroszlánok között, ifjú oroszlán lett belőle; megtanult zsákmányt ejteni, embert is evett.

7 Lerontotta palotáikat, romhalmazzá tette városaikat, rettegett az egész ország hangos ordításától.

8 De összefogtak ellene a környező tartományok népei; kivetették rá hálójukat, foglyul ejtették vermükben.

9 Láncra verve ketrecbe zárták, és elvitték Babilónia királyához, elvitték a börtönbe, hogy ne hallják többé a hangját Izráel hegyein. 2Kir 24,15

A pusztába kitelepített szőlőtőke

10 Olyan volt anyád, mint egy szőlőtő a szőlőskertben, amelyet víz mellé ültettek: termékeny volt, számtalan hajtása lett a sok víztől. Ez 17,6

11 Erős vesszői nőttek, királyi pálcának valók, magasra nyúlt, kiemelkedett a fák lombjai közül, kitűnt magasságával és sok levelével.

12 De aztán dühösen kitépték, földre terítették; a keleti szél leszárította gyümölcsét, erős vesszői letöredeztek, elszáradtak, tűz emésztette meg őket.

13 Most a pusztába van ültetve, a szikkadt és szomjú földbe.

14 Tűz csapott ki vesszőjéből, megemésztette hajtásait és gyümölcsét. Nincs rajta több erős vessző, királyi pálca. Siratóének ez, siratóének lett.