MÓZES ÖTÖDIK KÖNYVE

17. fejezetA legfőbb törvényszék

1 Ne áldozz Istenednek, az Úrnak olyan marhát vagy juhot, amelynek fogyatékossága vagy bármiféle hibája van, mert utálatos az Istened, az Úr előtt. 3Móz 22,20 ; Mal 1,8.13

2 Ha valamelyik lakóhelyeden azok közül, amelyeket Istened, az Úr ad neked, akad köztetek valaki – akár férfi, akár nő –, aki olyasmit követ el, amit rossznak lát Istened, az Úr, és megszegi a szövetségét, 5Móz 13,7-11

3 ha elmegy, és más isteneket tisztel, és azokat imádja: a napot, a holdat vagy az ég minden seregét, amit én nem parancsoltam, 2Móz 22,19 ; 5Móz 5,9 ; Jer 7,18

4 és ezt jelentik neked, és meghallod, akkor jól vizsgáld meg az ügyet! És ha valóban igaz, hogy ilyen utálatos dolog történt Izráelben,

5 akkor vezesd ki a városkapuhoz azt a férfit vagy nőt, aki ezt a gonoszságot elkövette, és kövezd halálra azt a férfit vagy nőt!

6 Csak két vagy három tanú vallomása alapján szabad valakit halálra ítélni; egyetlen tanú vallomása alapján nem szabad. 5Móz 19,15 ; 1Kir 21,10 ; Jn 8,17 ; 2Kor 13,1 ; Zsid 10,28

7 A tanúk emeljenek rá először kezet, amikor kivégzik, csak azután az egész nép. Így takarítsd ki a gonoszt a magad köréből! 1Kor 5,13

8 Ha egy ügy annyira bonyolult számodra, hogy nem tudsz ítéletet hirdetni a magad lakóhelyén – legyen az vérontás, károkozás, testi sértés vagy egyéb peres ügy –, akkor menj fel arra a helyre, amelyet kiválaszt Istened, az Úr. 2Krón 19,8-10

9 Menj el a lévita papokhoz és ahhoz a bíróhoz, aki abban az időben hivatalban lesz, és kérj tanácsot, majd ők kimondják az ítéletet.

10 Te pedig aszerint járj el, amit ők mondanak neked azon a helyen, amelyet kiválaszt az Úr. Vigyázz, és tegyél meg mindent, amire utasítanak!

11 A kapott utasítás és a kimondott ítélet szerint járj el, és attól ne térj el se jobbra, se balra, amit ők mondanak neked!

12 Ha pedig valaki öntelten meg meri tenni, hogy nem hallgat arra a papra vagy bíróra, aki ott áll Istenednek, az Úrnak szolgálatában, az az ember haljon meg. Így takarítsd ki a gonoszt Izráelből!

13 Hallja meg ezt az egész nép, és féljen, és ne viselkedjenek többé elbizakodottan!

A királytörvény

14 Ha majd bemégy arra a földre, amelyet neked ad Istened, az Úr, birtokba veszed, ott laksz, és ezt mondod: Királyt akarok emelni magam fölé, mint a körülöttem élő többi nép, 1Sám 8,5 ; 10,24

15 csak azt emeld magad fölé királlyá, akit Istened, az Úr kiválaszt. Testvéreid közül emelj királyt magad fölé; nem tehetsz magad fölé idegen embert, aki nem testvéred.

16 Csak sok lovat ne tartson, és ne vigye vissza a népet Egyiptomba, hogy sok lovat szerezzen, mert megmondta nektek az Úr, hogy ne térjetek vissza többé azon az úton. 1Kir 10,26-29

17 Ne legyen sok felesége, hogy szíve el ne hajoljon, és túl sok ezüstöt és aranyat se gyűjtsön. 1Kir 10,14 ; 11,1-8

18 Amikor elfoglalja királyi trónját, másoltassa le magának egy könyvbe ezt a törvényt, amely a lévita papoknál található.

19 Tartsa azt magánál, és olvassa azt egész életében, hogy megtanulja félni az Urat, az ő Istenét, s hogy megtartsa ennek a törvénynek minden igéjét, és teljesítse mindezeket a rendelkezéseket.

20 Ne legyen gőgös a szíve testvéreivel szemben, és ne térjen el ettől a parancsolattól se jobbra, se balra, hogy hosszú ideig uralkodhasson ő is meg a fiai is Izráelben.