ZSOLTÁROK KÖNYVE

12. fejezet

Panasz a kegyesek megfogyatkozása és az istentelenek miatt. Bizalom az Isten segítségében

1 Az éneklőmesternek a seminithre, Dávid zsoltára.

2 Segíts, Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltűntek a hívek az emberek fiai közül. Ésa 57,1; Jer 7,28

3 Hamisságot szól egyik a másiknak, hízelkedő ajakkal kettős szívből szólnak. Jer 5,1-3

4 Vágja ki az Úr mind a hízelkedő ajkakat, a nyelvet, amely nagyokat mond!

5 Akik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak. Ki lehetne Úr felettünk?

6 A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek – azt mondja az Úr –, biztonságba helyezem azt, aki arra vágyik.

7 Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva. Zsolt 18,31; 119,40; Péld 30,5

8 Te, Uram, tartsd meg őket, őrizd meg őket e nemzetségtől örökké!

9 Körös-körül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában