Példabeszédek

29. fejezet

A bölcsesség áldást hoz, a bolondság és a bűn romlásba dönt

1 Aki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.

2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép. Péld 11,10

3 A bölcsességszerető ember megvidámítja az ő atyját; aki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont. Péld 10,1; Lk 15,30

4 A király igazsággal erősíti meg az országot; aki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.

5 A férfiú, aki hízelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.

6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vigad.

7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni. Jób 29,16; Lk 18,2-4

8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.

9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.

10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.

11 Az ő egész indulatát előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt. Péld 14,33

12 Amely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.

13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg. Péld 22,2

14 Amely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll. Péld 20,28

15 A vessző és dorgálás bölcsességet ad; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját. Péld 13,24

16 Mikor nevelkednek az istentelenek, nevelkedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik. Zsolt 58,11; 91,8

17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek. Péld 23,13.14

18 Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh, mely igen boldog! 5Móz 28,1-14

19 Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.

20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? A bolond felől több reménység van, hogynem afelől! Péld 26,12

21 Aki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.

22 A haragos háborgást szerez, és a dühösködőnek sok a vétke. Péld 26,21

23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer. Péld 18,12; Mt 23,12; Ésa 66,2

24 Aki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát, hallja az esküt, de nem vall. 3Móz 5,1

25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de aki bízik az Úrban, kiemeltetik.

26 Sokan keresik a fejedelemnek orcáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete. Péld 19,6

27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában