PÉLDABESZÉDEK

23. fejezetAz életbölcseség és kegyesség tanításai

1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.

2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.

3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.

4 Ne fáraszd magadat ebben, * hogy meggazdagulj; ez ilyen testieszességedtől szünjél meg. [u'1 Tim. 6,9.']

5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!

6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;

7 Mert mint a ki számítgatja a falatotmagában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.

8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.

9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja * a te beszédidnek bölcseségét. [u'r\xe9sz 14,7. M\xe1t\xe9 7,6.']

10 Ne mozdítsd meg * a régi † határt, és az árváknak mezeibe ne kapj; [u'5 M\xf3z. 19,14.'] ; [u'r\xe9sz 22,28.']

11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő * ügyöket ellened! [u'r\xe9sz 22,3.']

12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.

13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt * vesszővel, meg nem hal. [u'r\xe9sz 20,3. 22,15.']

14 Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.

15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a * lelkem nékem is. [u'vers 25. r\xe9sz 27,11.']

16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.

17 Ne irígykedjék a te szíved * a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légyegész napon; [u'r\xe9sz 1,10.']

18 Mert ennek* bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik. [u'1 Tim. 4,8.']

19 Hallgass * te, fiam, engem,hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet. [u'r\xe9sz 15,5.']

20 Ne légy azok közül való, a kik borral * dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak. [u'\xc9sa. 7,11.22. R\xf3m. 13,13.']

21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.

22 Hallgasd a * te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik. [u'vers 24. r\xe9sz 1,8.']

23 Szerezz * igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet. [u'2 M\xf3z. 20,12.']

24 Igen örül az igaznak * atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz. [u'vers 15.16.']

25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.

26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.

27 Mert mély * verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony. [u'r\xe9sz 22,14.']

28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.

29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?

30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.

31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,

32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.

33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol * gonoszságot. [u'H\xf3s. 4,11. M\xe1t\xe9. 5,28.']

34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.

35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.