Miriám halála. Víz ered a kősziklából

1 És eljutának Izráel fiai, az egész gyülekezet Cin pusztájába az első hónapban, és megtelepedék a nép Kádesben, és meghala ott Miriám, és eltemetteték ott.

2 De nem vala vize a gyülekezetnek, összegyűlének azért Mózes és Áron ellen.

3 És feddőzék a nép Mózessel, és szólának mondván: Vajha holtunk volna meg, mikor megholtak a mi atyánkfiai az Úr előtt!

4 És miért hoztátok az Úrnak gyülekezetét e pusztába, hogy meghaljunk itt mi és a mi barmaink? 2Móz 17,3

5 És miért hoztatok fel minket Egyiptomból, hogy e rossz helyre hozzatok minket, hol nincs vetés, sem füge, sem szőlő, sem gránátalma, és inni való víz sincsen!

6 Elmenének azért Mózes és Áron a gyülekezetnek színe elől, a gyülekezet sátorának nyílása elé, és arcukra borulának. És megjelenék nékik az Úrnak dicsősége.

7 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

8 Vedd ezt a vesszőt, és gyűjtsd össze a gyülekezetet te és Áron, a te atyádfia, és szóljatok ím e kősziklának az ő szemeik előtt, hogy adjon vizet, és fakassz vizet nékik e kősziklából, és adj inni a gyülekezetnek és az ő barmaiknak! 2Móz 17,6

9 Vevé azért Mózes azt a vesszőt az Úrnak színe elől, amint parancsolta vala néki.

10 És összegyűjték Mózes és Áron a gyülekezetet a kőszikla elé, és monda nékik: Halljátok meg most, ti lázadók! Avagy e kősziklából fakasszunk-é néktek vizet? 2Móz 17,5-6

11 És felemelé Mózes az ő kezét, és megüté a kősziklát az ő vesszejével két ízben, és sok víz ömle ki, és ivék a gyülekezet és az ő barmai. Zsolt 78,15; 1Kor 10,4

12 És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Mivelhogy nem hittetek nékem, hogy megdicsőítettetek volna engem Izráel fiainak szemei előtt: azért nem viszitek be e községet a földre, amelyet adtam nékik. 4Móz 27,14; 5Móz 1,37

13 Ezek a versengésnek vizei, amelyekért feddőztek Izráel fiai az Úrral, és megdicsőítette magát őbennük. 2Móz 17,7

Edom nem bocsátja át a népet

14 És külde Mózes követeket Kádesből Edom királyához, kik így szólának: Ezt mondja a te atyádfia, az Izráel: Te tudod mindazt a nyomorúságot, amely mirajtunk esett: 1Móz 25,23-26; 5Móz 23,7

15 Hogy a mi atyáink alámentek Egyiptomba, és sok ideig laktunk Egyiptomban, és hogy nyomorgatának minket az egyiptombeliek és a mi atyáinkat. 2Móz 2,23

16 És kiáltottunk az Úrhoz, és meghallgatta a mi szónkat, és angyalt külde, és kihozott minket Egyiptomból, és ímé, Kádesben vagyunk a te határodnak végvárosában. 2Móz 2,23; ApCsel 7,30-38

17 Hadd mehessünk át a te földeden! Nem megyünk át sem mezőn, sem szőlőn, és kútvizet sem iszunk, az országúton megyünk, és nem térünk sem jobbra, sem balra, míg általmegyünk a te határodon.

18 Felele pedig Edom: Nem mehetsz át az én földemen, hogy fegyverrel ne menjek ellened!

19 És mondának néki Izráel fiai: A járt úton megyünk fel, és ha a te vizedet isszuk, én és az én barmaim, megadom annak az árát. Nincs egyéb szándékom, csak hogy gyalog mehessek át. 5Móz 2,6

20 Az pedig monda: Nem mégy át. És kiméne őellene Edom sok néppel és nagy erővel.

21 Mivel nem akará Edom megengedni Izráelnek, hogy általmenjen az ő országán, azért eltére Izráel őtőle. Bír 11,17

Áron halála

22 Majd elindulának Kádesből, és jutának Izráel fiai, az egész gyülekezet a Hór hegyére. 4Móz 33,37

23 És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak a Hór hegyénél, Edom földjének határán, mondván:

24 Áron az ő népeihez takaríttatik, mert nem megy be a földre, amelyet Izráel fiainak adtam, mivelhogy ellenszegültetek az én szómnak a versengésnek vizénél.

25 Vedd Áront és Eleázárt, az ő fiát, és vezesd fel őket a Hór hegyére! 4Móz 33,38

26 És vetkeztesd le Áront az ő ruháiból, és öltöztesd fel azokba Eleázárt, az ő fiát, mert Áron az ő népéhez takaríttatik, és meghal ott.

27 És úgy cselekedék Mózes, amint parancsolta vala az Úr, és felmenének a Hór hegyére az egész gyülekezet láttára.

28 És Mózes levetkőzteté Áront az ő ruháiból, és felöltözteté azokba Eleázárt, az ő fiát. És meghala Áron ott a hegynek tetején, Mózes pedig és Eleázár leszálla a hegyről.

29 És látá az egész gyülekezet, hogy meghalt vala Áron, és siratá Áront harminc napig Izráelnek egész háza. 5Móz 34,8